Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Mivel fűtenek, hűtenek, szellőztetnek majd a “lamellás lakások” lakói? Ha felépül egyszer a házunk, óriási üvegfalon át csodálom majd nappalimból a kinti zöldet, nyáron hűsölök, télen kellemesen melegedem benne. Nem zavar a szomszédok zaja, nem porosodik a polc, nem csapódik le tükrömön a pára, és ami a legfontosabb: pár ezer forintból “megúszom” a havi rezsit. Ugye, milyen szépen hangzik? Ugye, milyen sokan ábrándozunk efféléről?
Mondhatnánk: mindez mese habbal, ám a valóságban létezik ilyen épület. Dunakeszin hamarosan átadják az ország első úgynevezett passzív sorházát.
Szentmihályi-Nagy Istvánt, a Passzívházak Mindenkinek Kft. tulajdonos-vezetőjét szinte elárasztom a “mit tud ez az épület, amit a többi nem” jellegű kérdéseimmel. Elöljáróban leszögezi, hogy a passzívház kifejezés olyan, a nap és a föld energiáit is hasznosító, speciális technológiával megépített otthonokat takar, amelyek lakói lényegesen kevesebb rezsiköltséget fizetnek, mint mások.
– Ezekben a Dunakeszin épülő, 120 négyzetméteres lakásokban például a fűtés, a hűtés, a melegvíz és a szellőztetés összesen körülbelül havi 7000 forintba kerül majd – fejti ki. Közben tervrajzokat, látványterveket mutat, hogy illusztrálja: hogyan érhető el a tetemes megtakarítás, mit tud egy passzívház. – A teherhordó szerkezetet speciális hőszigeteléssel vettük körül, így a lakások légzáróak, nem szökik el a hő belőlük. Már csak azért sem, mert a fontosabb helyiségek déli tájolásúak, a hatalmas nappali egyik fala 3 rétegű üveg, tehát a szobákba télen-nyáron gyűlik a napenergia. Ennek, illetve a földenergiának 90 százalékát a különleges épületgépészeti megoldásoknak köszönhetően újrahasznosítjuk. Fűtünk, hűtünk vele.
– Nincs szükség radiátorokra és klímaberendezésekre? – csodálom a majdnem patika tisztaságú tereket, miután rövid “bejárást” kezdünk a serényen ténykedő szakembereket kerülgetve.
– Nincs bizony – mosolyodik el a “főnök”. – A fűtőszálak a vakolat alatt futnak, de a rendszer a lakók testének hőjét, sőt a főzéskor, mosogatáskor, zuhanyzáskor felszabaduló hőt is hasznosítja, elosztja. A helyiségekben nincs hőmérséklet-ingadozás, egész évben 21-26 fokot mérhetünk idebenn (nyáron körülbelül 10-12 fokkal kevesebbet a kinti hőségnél).
Amint észreveszi, hogy a nappali földig érő üvegfalát szemrevételezve csóválom a fejemet, elébe megy ki sem mondott kérdésemnek. – Ide, az épület déli homlokzatára egy időjárás-érzékelő által vezérelt árnyékoló kerül – közli. – A berendezés szükség esetén úgy dönti meg a lamellákat, hogy azok visszaverjék a meleget, de beengedjék a fényt.
Sétálunk tovább a praktikus elrendezésű, erdőre néző otthonokban. Hagyom, hogy újabb és újabb “csodákról” meséljen az ügyvezető-tulajdonos, mivel magamtól úgysem tudnék több technikai jellegű kérdést feltenni. Speciális szűrőkkel megtisztított pollenmentes levegőről, a pormentesség okán lecsökkent háziasszonyi teendőkről, a konyhában és fürdőszobában keletkezett pára elszívásáról magyaráz. A hangtalan központi porszívóról, a szellőztető rendszer által a nappaliba, hálóba befújt friss levegőről vagy a lakás napi nyolcszori levegőcseréjéről szóló információk már nem lepnek meg komolyabban (rákészültem). Amikor viszont ott tartunk, hogy az “okos rendszer” még a WC-kagylóból is azonnal kiszívja a rossz levegőt, hááát
Ehhez képest szinte magától értetődik, hogy egy beépített szén-monoxid érzékelő “tudja”, mikor érkeznek vendégek a lakásba, így gond nélkül beindul a plusz szellőztetés, ha azt a többletlétszám igényli.
Hogy nincs a lakások között áthallás, és hogy az üvegfalon túl működtetett fűnyírót is inkább látni, mint hallani? Hogy milyen jól mutatnak éjjel a belső lépcsőfeljáró ívét követő LED-fények? – az előzmények ismeretében kezdem azt hinni, hogy ez egy passzívháznál már-már természetes.
– Honnan az ötlet? – térek át a gyökerekhez, amint visszaérünk a konténerirodába.
– Egy hazánkból elszármazott, Ausztriában élő barátom lakik ilyen házban, nála járva szerettem bele ebbe a technológiába, illetve életformába – meséli a 41 éves építészmérnök, aki elkötelezettként megvásárolta Adolf Sommer passzívházakról szóló könyvének kiadási jogát.
– Egyéves előkészület után láttunk hozzá az építkezéshez itt, Dunakeszin, ahol alkalmas telket és együttműködő önkormányzatot találtunk – teszi hozzá az eddig Lettországtól Brassóig leginkább középületeket, ipari létesítményeket építő szentendrei vállalkozó.
– Aktívan nyúljon a zsebébe, aki ilyen passzív 120 négyzetméterest szeretne?
– Húsz-harminc százalékkal kerülnek többe ezek az otthonok, mint a hagyományos lakások, de ha figyelembe vesszük, hogy tulajdonosaik tulajdonképpen 20-30 évre “előre” kifizetik a rezsit, akkor talán méltányos az ár.
Búcsúzóul vendéglátóm megnyugtat: nem akar elitközösséget toborozni a karácsony körül már lakható sorházba. Mindegy, hogy a leendő tulajdonos közül ki mivel foglalkozik, a lényeg, hogy tiszteletben tartsa, szeresse a passzív szisztémát – és a szomszédait
