Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A világ legnagyobb természetvédelmi akcióját, a Föld óráját eredetileg azzal a céllal indította 2007-ben a WWF Ausztrália, hogy a klímaváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa a figyelmet azáltal, hogy 20:30 és 21:30 között egy órára lekapcsoltak az ország fényei. A megmozdulás azonban igen gyorsan a világ legnagyobb globális természetvédelmi akciójává nőtte ki magát, és hamarosan a világ országainak díszvilágításai és a kezdeményezéshez csatlakozó magánszemélyek otthonai is elsötétültek egy órára. A Föld órájának üzenete ma már sokkal összetettebb: bár az eredeti mondanivaló azóta is aktuális, az emberi tevékenység következtében a természetes élőhelyek és a biodiverzitás is súlyos mértékben és gyorsuló ütemben pusztulnak. A tét nagyobb, mint valaha.
Ez a tendencia vizeinket és a vizekhez kötődő fajokat globálisan és hazai szinten is megdöbbentő mértékben érinti: 1970 óta a vizesélőhelyek egyharmada tűnt el világszerte, az ezekhez kötődő élőlények száma átlagosan 85%-kal csökkent. Hazánk vizesélőhelyeinek mára több mint a 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része nem jó állapotú. Pedig a víz minden földi ökoszisztéma működésének az alapja, és ha a vízkörforgásban szélsőségek mutatkoznak, abból komoly problémáink származnak – legyen szó például árvizekről vagy rendkívül kevés csapadékról. A vízügyi szélsőségeket azonban egy egészséges folyóvízi rendszer is képes szabályozni, ivóvizet tisztít és élelmet állít elő.
Kapcsolatunk a vizekkel mégse tükrözi nélkülözhetetlenségük mértékét. Erre mutat rá a WWF Magyarország megbízásából végzett friss közvélemény-kutatás is, amely a Duna menti 18-70 éves lakosság körében készült. Bár az emberek többsége pozitív élményeket társít a folyókhoz általánosságban, a kutatás rávilágított arra, hogy a negatív tapasztalatok és a köztudatban élő tévhitek alapos áttekintése elengedhetetlen ahhoz, hogy a Duna valódi szerepét teljes mértékben megértsük.
Mit ad nekünk a Duna?
A Duna menti településeken élő megkérdezettek többsége a vizesélőhelyekkel kapcsolatban olyan pozitívumokat említ, mint a nyugalom, kikapcsolódás (67%), nyaralás, vakáció (64%), kirándulási lehetőség (58%), horgászás (53%) vagy éppen a hűsölés (51%). Negatívumként leginkább a szúnyogokat (64%), illetve a szennyezés különböző formáit említik, mint például a vízszennyezés (41%) vagy a szemetes, szennyezett vízpart (32%).
Ha azonban kimondottan a Dunára gondolnak, akkor már hangsúlyosabbá válnak a negatív asszociációk: a szúnyogok, a hajóforgalom, a vízszennyezés és az árvízveszély, miközben a nyaralásra, vakációra, sőt a természeti környezetre is kevésbé asszociálnak, mint általában az élővizek esetén.
Ez az ellentét arra utal, hogy a Duna nem képezi szerves részét az életüknek, illetve inkább problémák és kihívások halmazát jelenti sok ember számára: át kell jutni rajta, időnként tartani kell az árvíztől, sok a szúnyog és a szennyezés – mondta dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. – A Duna a híradásokban is leginkább a katasztrófahelyzetek kapcsán jelenik meg, ez is okozhatja azt, hogy a veszélyt társítjuk hozzá. Pedig a vészhelyzetek nem magából a folyóból adódnak, hanem abból, hogy a különböző, emberi vízhasználatok során kevéssé követjük a folyó valódi természetét, inkább ellene dolgozunk.”
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy sokan nincsenek tisztában a Duna valódi szerepével, különösen az ivóvízellátás szempontjából. A válaszadók jelentős része (43%) nem tudja, hogy a lakosság közel 40%-ának ivóvize a Dunából származik, amelyet a folyó kavicságya szűr meg. Miután a források és a nyers Duna-víz használata ellehetetlenült, azóta ezt a természetes folyamaton alapuló rendszert kihasználva működtetjük több település, köztük a főváros ivóvízellátását. A Duna tehát nem csupán egy természeti kincs, hanem közvetlenül befolyásolja az emberek egészségét és életminőségét is. Mégis sokan elsősorban a szúnyogokkal (41%) és a vízszennyezéssel (31%) kötik össze a Duna állapotát.
Pedig a Duna a természeti egyensúly fenntartásának nélkülözhetetlen szereplője. A kutatás szerint a válaszadók 79%-a egyetért abban, hogy a folyó segíthet a hőhullámok és aszályok megelőzésében, vagyis kulcsszereplője lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A folyó ápolása így nemcsak a közvetlen helyi közösségek érdeke, hanem globális környezeti felelősségvállalás is.
Föld órája a vizeink szolgálatában
A Föld órája a remény és az inspiráció jelképe, amely arra ösztönöz, hogy minél többen csatlakozzanak hozzá és tegyenek a Földért és vizeinkért.
A Föld órája a lassításról is szól, mert ahhoz, hogy kevésbé terheljük a Föld erőforrásait, néha elég az is, ha a már meglévő javainkat, életminőségünket élvezni tudjuk, és megpróbálunk kisebb-nagyobb változtatásokkal csökkenteni a fogyasztásunkon, energiaigényünkön, vízfelhasználásunkon – tette hozzá Samu Andrea.
A 20:30-kor kezdődő lekapcsolás mellett az idei Föld órája alkalmából, amit a víz világnapján ünneplünk, tegyél olyan vállalást, melynek segítségével egy órányival közelebb kerülünk vizeink megóvásához! Válassz egyet a foldoraja.hu oldalon található három, vizekkel kapcsolatos szimbolikus kihívás közül: óvd, kapcsolódj hozzá vagy tanulj róla! Most, amikor egyetlen nap erejéig a világ figyelme a természetre és erőforrásaink megőrzésére összpontosul, különösen fontos felismernünk: a Föld és vizeink védelme egyet jelent saját jövőnk megóvásával.
