Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Vasárnapra virradó éjjel 3 óráról 2 órára kell visszaállítani az órákat, ezzel kezdődik a téli időszámítás, amely 2013. március 31-ig tart.
A mostani rendszert sokan nem szeretik, de nem is utálják annyian, mint gondolnánk. Sem a baglyok, sem a pacsirták nem boldogok igazán. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. közlése szerint a nyári időszámítással becsléseik szerint egy város éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország, összesen 120 ezer megawattórával fogyott kevesebb, ami 30-40 ezer háztartás évi fogyasztása. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást. A nyári időszámítás lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak egybeesik a természetes nappali világosság idejével, kevesebbet kell a lámpákat használni – nyilatkozta korábban Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. Az átállítást 1976-ban, Franciaországban vezették be először, három évvel az első komoly olajárrobbanás után. Az akkori indoklás szerint a lépéssel 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Az átállás a BKV és a MÁV menetrendjét is érinti: a BKV éjszakai járatai közül az órás vagy annál gyakoribb követési idővel, ütemesen közlekedő buszok indulási idejét duplázzák, így a téli és nyári időszámítás szerinti időpontokban is elindulnak. A 940-es, a 956-os, a 980-as, a 990-es és 992-es járatok éjjel 2 és 3 óra között csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak el.
A MÁV-nak két belföldi, és két nemzetközi vonata érintett; a belföldiek az indulási helyükön (Debrecen, Lajosmizse), a nemzetköziek pedig a határállomáson (Kelebia, Lőkösháza) várják meg a téli időszámítás szerinti indulási időt.
Van előnye, van hátránya
A nyári időszámítással megtakarított 120 GWh energia a MAVIR ZRt. vezérigazgatója szerint 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Az ellenzők egy csoportja szerint a fogyasztás tetemes részét kitevő közvilágítás automatizálása óta szinte semmit sem nyerünk az átállítással. Tari szerint megítélés kérdése, hogy a megspórolt áram sok-e vagy kevés, egy dolog biztos: a lépés éves szinten hatmilliárd forinttal csökkenti a villanyszámlát, egy átlagos család az átállással egy napi fogyasztását spórolja meg. A pszichológiai hatás vizsgálatakor érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen hatása van a hirtelen sokkal korábban beálló esti sötétségnek. Purebl György, a Semmelwies Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese egy korábbi nyilatkozatában rámutatott: bár valóban van egy kisebbség, akinek az életét ez az egy órás csúszással járó változás is ki tudja billenteni a megszokott ritmusából, de pusztán az, hogy átállítjuk az órákat, még nekik sem okoz alvászavart. „Egy utolsó csepp lehet ez inkább, amikor sok egyéb, alvászavart okozó tényező is jelen van. Ilyen lehet a rendszertelen életmód, a mozgáshiány, olyan lelki betegségek, mint a depresszió, vagy akár fizikai betegségek, mint a magas vérnyomás vagy az agyi keringés zavara.”
Általában a mostani óraállítás viseli meg jobban az embereket: a tél és a sötét napok eljövetele pedig egyébként is növeli az alvászavarok kockázatát, főleg idősebb korban. „55 éves kor felett az alvászavarok gyakorisága megnő, 65 éves kor felett pedig már négyszer annyi, mint 25 éves korban” – mondja Purebl. Az igazgatóhelyettes szerint a téli búskomorság sem csupán legenda. A népesség egy részében valóban jelentkezik egy kifejezetten télen jellemző, szezonális hangulatzavar, de ez inkább később, január-február környékére alakul ki. Purebl szerint a „tavaszi fáradtságként” is emlegetett jelenséget nem a vitaminhiány, hanem a kevesebb fény okozza.
A teljes cikk itt olvasható.