Egymás után zöldülnek a betondzsungelek

A várostervezés legutóbbi trendjét nem más jelenti, mint a metropoliszok és nagyvárosok átállítása a száz százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiaszolgáltatásra.

Kanadától az Egyesült Államokon és Costa Ricán át egészen Lengyelországig egymás után valósítják meg, illetve alakítják ki új energiastratégiájukat az egyes városok, minimalizálva ezzel fosszilis energiahordozó felhasználásukat. Adja magát a kérdés: valóban kivitelezhető célokról van itt szó? A konkrét tapasztalatok révén egyértelműen kijelenthető, van realitása az ilyen megközelítésnek, akár már a közeljövőben is.

Burlington, Vermont és a lengyelországi Kisielice városában már számottevő mértékben sikerült megújuló energiaforrásokból pótolni a korábban fosszilis energiahordozókból előállított, a városok szükségleteit kielégítő energiát. Azonban a metropoliszok között is több példát találunk, ahol a 100 százalékban zöldenergiára támaszkodó energiaszektor kezdeményezése ígéretes eredményeket mutat.

A kanadai Vancouverben például a városvezetés márciusban szavazta meg az energiagazdálkodás reformcsomagját, amely szerint 2030-ra Vancouver 100 százalékban megújuló energiaforrások fedeznék a város energiaszükségleteit. Jelenleg a város energiakeresletének 32 százalékát tudja zöldenergiából fedezni a hűtési, fűtési és közlekedési szolgáltatásokon keresztül.

Ugyancsak teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiaszektor kiépítését tűzte ki maga elé célul Georgetown is. A város ezzel az olajtermelés fellegvárának számító Texas állam első, és az Egyesült Államok tizenharmadik olyan települése, amely 100 százalékos tervezettel állt elő. Hozzá kell tenni, hogy az 54 000 lelkes város elsődleges motivációját nem környezeti, hanem gazdasági tényezők adják. Georgetown a SunEdisonnal jelentős napenergia, az EDF-fel pedig további szélenergia szolgáltatásról kötött megállapodást, amely 2041-ig garantáltan jóval olcsóbb energiát biztosít a városnak, mintha a fosszilis forrásokat erőltetnék.

Hawaii szintén élenjáró a témában, hiszen az USA államai közül elsőként, 2045-re alapozná 100 százalékban megújuló energiaforrásokra energiaszektorát. A reform erejét növeli, hogy Hawaii jelenleg jelentős függőséget mutat a fosszilis energiahordozók vonatkozásában, energiaigényének 90 százalékát ilyen forrásokból elégíti ki.

A célok kivitelezhetőségére Costa Rica adja a talán legerőteljesebb bizonyítékot, hiszen az év elején 75 napon át kizárólag megújuló energiaforrásokból – főként a nagy esőzéseknek köszönhető vízenergiából – fedezte az ország energiaszükségletét. Costa Rica emellett további egymilliárd dollár összértékű geotermikus energia projektet indított el, amely 150 megawattnyi kapacitást biztosítana a jövőben.

A fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése az egyik legnagyobb kihívás a ma energiaszektora, és az egyes városok számára, amely a technológia mellett a gazdaságosság tekintetében is komoly feladatot jelent.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Brüsszeli döntés: kötelezővé tették a napelemek telepítését az épületekre

Az Európai Parlament jelentős lépést tett az energiahatékonyság és a zöld átmenet felé, elfogadva az uniós napenergia-szabványt.