Egyre elterjedtebb a környezettudatosság a kkv-knál is

A környezeti menedzsment, a környezettudatosság egyre elterjedtebb a magyar kis- és középvállalkozásoknál (kkv) is, és ezen a területen kezdenek felzárkózni a nemzetközi szinthez – mondta Zilahy Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Tisztább Termelés Magyarországi Központja igazgatója hétfőn a kkv-k környezeti menedzsmentjéről és társadalmi felelősségvállalásáról rendezett konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Elmondta: becslések szerint Magyarországon mintegy 1.300 vállalat rendelkezik ISO 14000-es környezetvédelmi tanúsítással, jórészük elsősorban beszállítóként működő kis- és középvállalkozás.

A konferencián bemutatták a kis- és középvállalkozások környezeti menedzsmentjét segítő, a tisztább termelést megalapozó európai uniós ACT CLEAN (Access to Technology and Know-how in Cleaner Production in Central Europe) nyolc országra kiterjedő nemzetközi projektet, amelyben részt vesz a Tisztább Termelés Magyarországi Központja is, valamint ismertették a Norvég Alap finanszírozásában, több intézmény részvételével zajló fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció kutatást.

Zilahy Gyula elmondta, a tisztább termelést szolgáló ACT CLEAN projekt tavaly indult és 2011. november végéig tart. A projektre 2,5 millió euró áll rendelkezésre a résztvevő nyolc ország számára, ebből Magyarország 250 ezer euróval gazdálkodhat. A hároméves munkába a régió valamennyi országa bekapcsolódik, így a projektnek a vezető német környezetvédelmi minisztérium mellett magyar, osztrák, olasz, cseh, lengyel, szlovák és szlovén résztvevője is van. A projekt célja a tisztább technológiák és környezeti menedzsment rendszerek területén felhalmozódott tudás feltérképezése, és ezek adatbázisba tömörítése a közép-európai régióban.

Az igazgató hangsúlyozta: a munka során mintegy 2.500 kkv-val lépnek kapcsolatba a nyolc országban, a tisztább termelést lehetővé tevő legjobb gyakorlatokat, menedzsment rendszereket tartalmazó adatbázist mindenki számára hozzáférhetővé teszik. A nemzetközi projekt több ágazatot is érint, Magyarországon a vegyiparban és a nyomdaiparban tevékenykedő kkv-kkal fognak szorosabban együttműködni. Csutora Mária, a Corvinus Egyetem docense, a Norvég Alap finanszírozásában megvalósuló kutatásról elmondta: egyre inkább fontosabb, hogy a lakosságban is tudatosuljon a környezetvédelem fontossága, hiszen éves szinten a kommunális szféra, a lakosság környezetterhelése meghaladja az iparét.

A kutatás célja a fogyasztói szokásokat befolyásoló tényezők elemzése, a fenntartható fogyasztást szolgáló új modellek kidolgozása, a fogyasztói tudatosság növelése, ennek alátámasztása képzéssel és kommunikációval, továbbá környezetpolitikai javaslatok kidolgozása. A kutatás költségvetése 1 millió euró, amelynek 85 százalékát a Norvég Alap biztosítja, 15 százalékát pedig a programban résztvevő hat intézmény adja össze. A tervek szerint a kutatás 2011 elején fejeződik be. Az eredményeket az erre a célra létrehozott honlapon folyamatosan közzéteszik, és beépítik az egyetemi képzésekbe.

Ajánlott tartalom

A mérések szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában

A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-vel.