A berlini Bundestag irodaháza vagy a szövetségi sajtóház előtt járva hitetlenkedve dörzsölheti a szemét az idegen: az épület előtti tárolókhoz láncolva 50-60 kerékpár tanúskodik arról, hogy állami tisztviselők vagy ismert újságírók számára Németországban abszolút nem “rangon aluli” dolog biciklivel járni dolgozni.
A kerékpár egyre nagyobb népszerűségnek örvend német földön. A legfrissebb adatok (2009-ből) arról tanúskodnak, hogy három év leforgása alatt 67-ről 69 millióra emelkedett a környezetbarát járművek száma. Huszonöt millió családdal számolva ez azt jelenti, hogy egy-egy otthonra átlagosan 2,8 bicikli jut.
A német kerékpáros klub (ADFC) adatai szerint naponta négymillióan járnak kerékpárral munkába. A nagyvárosok között élen jár Münster. Az észak-rajna-vesztfáliai egyetemi városban a legkedveltebb közlekedési eszköz a bicikli: a nem gyalog megtett utakon belüli 37 százalékos részesedésével jócskán lekörözi a gépkocsit, a motorkerékpárt és a tömegközlekedési járműveket.
Országos méretekben még nem ilyen rózsás a helyzet. A berlini közlekedési minisztérium statisztikája szerint a járművel megtett utaknak mindössze kilenc százaléka jut kerékpárokra. Ezzel a németek jócskán elmaradnak Dánia (18 százalék) vagy pláne Hollandia (27 százalék) mutatója mögött. Ezzel tisztában van a német kormány is, amely a közlekedési tárca költségvetésén keresztül 2009 és 2011 között tízmillió euróval támogatja a nyilvános kerékpár-kölcsönzőket.
A Berlinben is működő kölcsönzők egyikének telephelye a Zimmerstrasse és a Wilhelmstrasse sarkán található. Az ügyfél mobiltelefonján felhívja a szolgáltatót, bebillentyűzi a kiválasztott kerékpár sorszámát, majd SMS útján kap egy kódszámot, amellyel nyitható a jármű számkódos zárja. A biciklizés végén a megadott telepek egyikén leállítja és lezárja a kerékpárt, felhívja a központot. A tarifa óránként 1 eurónál, illetve 24 órás használat esetén 5 eurónál kezdődik, a bicikli típusától függően.
A “drótszamár” nem csak turisták számára vonzó közlekedési eszköz. Berlinben a Humboldt Egyetem vagy a Freie Universität előtt százával parkolnak kerékpárok, jelezve, hogy a diákok legkedveltebb járműve itt is a bicikli. A kormányzati negyedben pedig öltönyös hivatalnokokat és elegáns hölgyeket egyaránt látni kerékpárral közlekedni.
Az autómentes munkába járásnak számos előnye van. Nem kell dugókban várakozni, sem hosszú perceket vagy akár negyedórákat tölteni szabad parkolóhely keresésével – nem is szólva arról, hogy a berlini belvárosban ma már két euróba kerül egy óra parkolás az utcán. Ezekre a tényekre hívja fel a figyelmet az a matrica, amely számos belvárosi parkolóautomatán látható, a következő szöveggel: Nincs kedve parkolási díjat fizetni? Rövid utakhoz használja a lábait vagy kerékpárt! Ezzel egészségének és a környezetnek is jót tesz!
Az utóbbi tényt hivatalos adatok is alátámasztják. A környezetvédelmi tárca számítása szerint ha a belvárosokon belüli rövid (hat kilométernél nem hosszabb) utaknak csak a 30 százalékát autó helyett biciklivel tenné meg a lakosság, akkor évi 7,5 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jutna a levegőbe.