Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink.
Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz. Egyre növekszik a fekete törpeharcsák (Ameiurus melas) egyedszáma a Balatonban. Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20%-át ez tette ki. Ezért is vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziós fekete törpeharcsa és két őshonos halfaj, a sügér és a bodorka testméret- és évszakfüggő táplálkozási szokásait.
A kutatásból kiderült, jelentős mértékű különbségek vannak a fajok táplálkozásában, azaz nem teljesen ugyanazt és nem teljesen ugyanolyan mennyiségben eszik, valamint nem ugyanott keresnek táplálékot a vizsgált halak. A kutatók részben emiatt, de egyelőre nem tapasztalták, hogy csökkent volna az őshonos halak száma a Balatonban a törpeharcsa hatására. „Ha megnőne a fekete törpeharcsák egyedszáma a tóban, ez a helyzet valószínűleg nagymértékben megváltozna” – mondta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, mely fajoknak lehet vetélytársa a törpeharcsa. Kimutatták, a fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel (azaz a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal) és halakkal táplálkozik. Bár jelentős mennyiséget fogyasztanak halakból is, és minél nagyobb a méretük, annál többet esznek, a hallal való táplálkozásuk nem függ az évszaktól. A sügér szintén nagy mértékben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, de a táplálékát adó kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsánál. A bodorka pedig főleg makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős mértékű táplálkozási különbözőséget mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra, míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé.
Amúgy évek óta a fekete törpeharcsák kifogására bátorítják a balatoni horgászokat. Korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében fekete felhőként vonuló törpeharcsa-ivadékokat már szabad, sőt, ajánlott is kimeríteni. A szakemberek szerint még korai ennek pozitív hatásáról beszélni, mindenesetre a kezdeményezést biztatónak látják. Ugyanakkor az ivadékfelhőket egyelőre csak horgászok meríthetik ki, mert ehhez a tevékenységhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy más (őshonos) fajokat nehogy eltávolítsanak. A fekete törpeharcsa 2022 júliusában került fel az Európai Unió számára veszélyt jelentő inváziós fajok listájára, és itthon is szigorú jogszabály védi tőlük a Balatont. A kifogás utáni vissza nem dobáson és az ivadékfelhők kimerítésén túl más beavatkozást nem javasolnak a szakértők. „Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra” – tette hozzá Czeglédi István.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
