Egyre több amerikai síközpont helyez nagy hangsúlyt a környezetbarát működésre, sokan elsősorban a témára érzékeny rétegek megnyerése érdekében. Más helyek azonban csak látszatintézkedésekkel próbálnak kitűnni marketingkampányaikban.
Egy amerikai zöldszervezet, a Ski Area Citizens’ Coalition négy kategória – az élőhelyek, illetve vízgyűjtő területek védelme, klímatudatosság és környezetvédelmi gyakorlat – alapján értékeli több mint egy évtizede 11 amerikai állam 82 sícentrumát.
Idén a legmagasabb összesített pontszámot az 1960-as téli olimpia helyszínéül szolgáló kaliforniai Squaw Valley síközpont kapta. A sícentrum többek között azzal érdemelte ki az első helyet, hogy a hegycsúcson található korcsolyapálya hűtésekor fennmaradó energiát úszómedencék és meleg fürdők fűtésénél hasznosítják, az éttermek hulladékának 99 százalékát elégetik, az így nyert hővel épületeket fűtenek, a gyerekközpontban pedig geotermális hőszivattyúkat működtetnek.
Az értékelést végző zöldszervezet szerint míg egyes síközpontok valóban mérsékelni igyekeznek környezetterhelésüket, mások csak kevés tényleges lépést tartalmazó listákat állítanak össze marketingkampányuk részeként.
A sícentrumok legnagyobb környezeti hatása a terület kezdeti kialakításakor és esetleges későbbi bővítése során jelentkezik: ide tartozik a fák kiirtása és az élőhelyekbe és vízgyűjtőkbe való beavatkozás. Szintén nagy terhelést jelent a síelők odaszállítása, a terület és az épületek karbantartása – nyáron fűnyírás, télen a pályakarbantartás és a hóágyúk működtetése, az épületek fűtése -, nem is beszélve a sífelszereléseket és -ruhákat gyártó üzemek szennyezéséről.
“Ha belegondolunk, a karbonlábnyom nagyon nagy” – magyarázza Gene Likens, az ökoszisztéma-tanulmányokkal foglalkozó New York állambeli Cary Intézet alapító igazgatója. “Ha mindent figyelembe veszünk, ami az ilyen típusú rekreációval jár, meglehetősen nagy karbonhatást kapunk” – mutatott rá.