Egyszerűen és ingyen csökkentik a házak hőmérsékletét a nyári melegben

Barcelonának sokáig sajátjai voltak a terrakotta épülettetők – ez azonban a klímaváltozással most megváltozhat.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbbak a nyarak, a hőhullámok intenzívebbek és gyakoribbak. Ez önmagában megterhelő mindenkinek, azonban sűrűn beépített városaink csak fokozzák a problémát. Ahhoz, hogy a városi hősziget-hatást csökkentsük, a burkolóanyagok mennyiségén, anyagán és színén is változtatnunk kell, illetve sokkal nagyobb területet kell biztosítanunk a növényeknek, parkoknak és más kék-zöld infrastrukturális elemnek – írja a Másfél fok. A megoldókulcs első felét a barcelonaiak lassan alkalmazni kezdik: fehérre festik az ikonikus terrakotta tetőket. Az egyre gyakrabban előforduló városi hősziget-hatás akár nyolc Celsius-fokkal is megemelheti a hőmérsékletet a spanyol város belvárosában. A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) kutatói ennek orvoslására próbálnak kitalálni valamit: gyakorlatilag fehérre festenék a várost. A legutóbbi adatok szerint Európa a globális átlagnál gyorsabban melegszik, a városi területeken 1,7 és 1,9 Celsius-fok között emelkedik az éves hőmérséklet. Ez alól Barcelona sem kivétel, 2020-ban a város legmelegebb évét mérték az elmúlt több mint két évszázadban – az átlaghőmérséklet 16,8 Celsius fok volt.

Erre a problémára válaszul az egyetem éghajlatváltozással foglalkozó kutatóinak egy csoportja a város háztetőinek fehérre festését javasolta – azt állítják, hogy ez akár 4,7 fokkal is csökkentheti a hőmérsékletet hőséghullámok idején. A kutatásaik azt mutatják, hogy a Barcelonában használatban lévő építőanyagok visszatartják a napfényt, hozzájárulva a hő felhalmozódásához az egész városban. A felső felületek fehérre festésével „hideg háztetőket” lehetne létrehozni. Ez növelné az albedót, azaz a felületről visszavert napfény százalékos arányát anélkül, hogy az épület elnyelné azt. Az átlagos 4,7 fokos hőmérsékletcsökkenést pedig már a lakók is megéreznék – ráadásul ez csak az egyik módja lenne a hősziget-hatás elleni küzdelemnek.

Ajánlott tartalom

Kémiai molekulákból kiindulva teremtene életet Szathmáry Eörs három külföldi kutatótársával

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.