Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
2010. november 9-én hatósági helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi tőzegláp nyugati részén. Emlékezetes, hogy 2003-ban az akkori tulajdonos kettéosztotta a lápot, és a szárazabbnak tűnő nyugati részéről a Duna-Ipoly Nemzeti Park egykori igazgatója, Vas János (2010-ig MDF-es országgyűlési képviselő) kimondta, hogy nem minősül lápnak. Az Auchan első lépésben ezt a területet vásárolta meg, és ide tervezte az újabb, összesen 46.000 négyzetméter alapterületű áruházegyüttest, amely IKEÁ-ból, KIKÁ-ból és elektrotechnikai áruházból állna.
Az Auchan által februárban közreadott tervekre vetítve a láp elhelyezkedése.
Később megnőtt az étvágy, és a természetvédelem gyengeségét kihasználva a láp keleti részének védettségét is töröltették a földhivatalban, majd hiába indult meg 2006-ban civil szervezetek kezdeményezésére a láp kiterjedésének megállapítására irányuló eljárás, az 2009-ben azzal a döbbenetes eredménnyel zárult, hogy a dunakeszi tőzegláp nem is létezik, illetve közigazgatási eljárási okokból nem lehet foglalkozni a létével.
A civil szervezkedés és a sajtó hatására végül 2010 elején vett fordulatot az ügy. A Természetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette saját és az elsőfokú hatóság által hozott határozatokat, és újraindította azt az eljárást, amely a láp létét és kiterjedését hivatott megállapítani. Szeptember 28-án a terület keleti feléről állapították meg, hogy lápnak minősül, a tegnapi napon pedig a nyugati részt vette vizsgálat alá a hatóság a tulajdonos, az ügyfélnek minősülő civil szervezetek és a Jövő Nemzedékek Ombudsmani Hivatalának képviselői részvételével.
A tegnapi helyszíni szemle eredményeként megállapítást nyert, hogy a terület nagy része kielégíti azokat a törvényi kritériumokat, amelyek alapján lápnak kell tekinteni. A lápos részek között két keskeny, kissé kiemelkedő sáv húzódik, amelyek ugyan nem minősülnek lápnak, de szintén gazdag élővilágnak adnak helyet még annak ellenére is, hogy a terület tulajdonosai módszeresen törekedtek az őshonos növényzet elpusztítására mélyszántással és gyomfák betelepítésével. Az idegenhonos fajok szerencsére kipusztultak, és az eredeti élővilág – bizonyítva életképességét – visszahódította a területet.
Google-légifotó 2000-ből. A világító foltok jól mutatják a lápot tagoló szárazabb részeket, amelyeket az akkori tulajdonos felszántatott. Balra az Auchan építésének előkészítéseként végzett tereprendezés.
A tegnapi szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. Az eddigi események alapján természetesen azt is biztosra vehetjük, hogy az Auchan – ellentétben saját vállalásaival – fellebbezni fog a döntések ellen, és tovább bombázza a hatóságokat beadványaival, valamint a civilek ellen is folytatja akcióit.
A láp létének megállapítása mégis döntő fordulatot jelent, és időszerűvé teszi, hogy az ügy egyes tanulságait megfogalmazzuk. A dunakeszi események is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek által biztosított kontroll a környezetvédelmi kérdéseket érintő beruházásoknál igen nagy jelentőségű. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Óceán-ároknak nevezett szennyvíz-elvezető csatorna tőzeglápba való beletereléséhez egyszer már hozzájárult a hatóság, és a nyilvánvalóan hibás döntést csak a Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán változtatták meg. (Az Auchan azóta újból beadta a kérést az elterelésre.) A láp létét tagadó másodfokú hatósági határozatot a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány beadványa miatt kezdték felülvizsgálni. Összegezve ezeket az eseményeket, kijelenthetjük, hogy a civil szervezetek nélkül már régen belevezették volna a szennyvizet a „láthatatlan” lápba…
Hatósági helyszíni szemle a láp nyugati részén, ahol az áruházépületek állnának az Auchan tervei szerint. A hatalmas fűzfákat 2000-ben még az előző tulajdonos, Murvai Zoltán vágatta ki, majd 2003-ban és 2006-ban az Auchan ismételten levágatta a hajtásokat. Reméljük, többször nem teheti.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne nevezzük meg ennek az abszurd történetnek néhány személyes felelősét. Vas János volt nemzeti parki igazgató döntése nyomán vonták vissza a terület tegnap is lápnak bizonyult részének védettségét. Dr. Szabó Sándor (a közelmúltig a Természetvédelmi Főfelügyelőség Főosztályvezetője) járult hozzá az Óceán-árok lápba terelésére, és ugyancsak ő volt, aki a láp egyik legszebb részének úttá való átminősítését engedélyezte, mert úgy látta, hogy természeti értéket nem érint. Dr. S. Nagy lászló igazságügyi szakértő jelentette ki, hogy a láp keleti részén nincsen vizet megkötni képes talaj és tőzegtartalom, tehát a terület nem láp. Mindezek az állítások hamisnak bizonyultak, a rájuk alapított hatósági határozatokat visszavonták. A dunakeszi tőzegláp ennek következtében valószínűleg túl van a veszélyen – legalább egy időre. Azonban fel kell tennünk a kérdést: ezzel minden elrendeződött? Vajon hány hasonló ügy lehet még, amelyiknek a közreműködői esetleg ugyanezek a személyek? Vajon ez a napvilágra került eseménysorozat elegendő-e ahhoz, hogy további tevékenységüket megakadályozzák?
Kriska György – Sarkadi Márton
további információ: 30-4152370