Elemzés a geotermikus energia hazai felhasználásáról

A geotermikus energia felhasználásának eddigi legátfogóbb elemzését végezte el a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatócsoportja.

A geotermikus energia felhasználásáról sokaknak Izland jut eszébe. Érdekes módon azonban Európában – legalábbis ami az áramtermelés abszolút mennyiségét illeti – Olaszország a nagyhatalom e téren. 2007-es adatok szerint Olaszországban évente 5200 gigawattóra áramot termelnek geotermikus energiából, míg Izlandon “csak” 1483 gigawattórát. A többi ország eltörpül ehhez a mennyiséghez képest. A harmadik Törökország alig 108 gigawattórát termel évente. Ha azonban a termelt energia részarányát tekintjük, akkor már egészen más a helyzet. Izlandon az ország energiaszükségletének több mint 26 százalékát adta a geotermikus energia 2010-ben, Olaszországban alig több mint 2 százalékát. Izlandot azonban vulkanikus adottságai miatt nehéz bármely európai országnak utolérni.

A magyar kormány még 2010-ben megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. A cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék – elérését is lehetővé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő. A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó kutatócsoportok között jelentős helyet foglal el a Debreceni Egyetem Műszaki Karán 2008-ban megalakult, a geotermikus energia fenntartható felhasználását tanulmányozó GEOREN kutatócsoport.

Miért érdemes Magyarországon termálvíz után kutatni?
A magyarországi kutatásokat indokolja, hogy nagy mennyiségben állnak rendelkezésre kis-közepes (130 Celsius-foknál alacsonyabb) hőmérsékletű réteg- és karsztvízkészletek, de adott területeken bizonyos mélységben jelen vannak olyan nagy hőmérsékletű (130-250 Celsius-fokos) készletek is, amelyek lehetővé teszik akár az áramtermelésre szolgáló erőművi hasznosítást is. A kedvező képet tovább erősíti, hogy a célterület geológiai-geofizikai értelemben európai szinten igen alaposan kutatott, számtalan nem termelő kúttal és működő termálvíztermelő kúttal rendelkezik, mondja Kalmár Ferenc, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának tanára. “A jó adottságok ellenére a fokozott kitermelés, a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjainak biztosítása érdekellentéteket szül, s ennek feloldása csupán e kettő összehangolását célzó kutatási programmal valósítható meg. Ennek birtokában dönthető el, hogy milyen víz- és hőtermelési határértékekig lehetséges a régió geotermális és hidrogeológiai adottságait fenntartható módon energiatermelésre hasznosítani” – mondja Kalmár.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelemmel olcsóbb fűteni? A szakértő kiszámolta!

A jelenlegi energiaárak mellett egyre többen veszik fontolóra a napelemes fűtést, a szakértő utánaszámolt.