Élőlényeket találtak egy Nyugat-Antarktiszon lévő, jégpáncél alatti tóban. Január 28-án egy amerikai kutatócsoport vizet nyert ki a Whillans-tóból, ami nyolcszáz méterre a jég felszíne alatt kezdődik.
A vízben meglepő mennyiségű élő sejtet találtak. A kutatók tíz liter vizet szivattyúztak ki a tóból, az előzetes vizsgálatok alapján a sejtek oxigént használtak. Nagyjából egy hónapig tartott, míg a biológusok azonosították a sejteket, írja az index.hu. Ezek a mikrobák több mint százezer éve élnek teljesen elzártan a jég felszíne alatt. Brent Christner, a Louisiana Egyetem kutatója szerint a legnagyobb kihívás a szennyeződés kizárása volt. A sejtek koncentrációja tízezer darab milliliterenként, ez százszor magasabb, mint az olvadt jégből szedett mintán. A kutató szerint ez bizonyítja, hogy az élő organizmusok biztosan a tóból származnak. Egy másik bizonyíték is a szennyeződés ellen szól, mégpedig az, hogy az olvadt víz összetétele a desztillált víz összetételéhez hasonlít, míg a tóból származó víz ásványianyag-mennyisége százszorosa az előbbinek. Martin Siegert, a Bristol Egyetem kutatója szerint hatalmas felfedezésről van szó, hiszen most először sikerül egy jégbe fagyott tóból ilyen mintákat felszínre hozni. Ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség, hogy minden kétséget kizárólag megbizonyosodjanak róla, hogy tényleg a tóból származnak a mikroorganizmusok.
A Whillans-tó egyike annak a néhány száz jégalatti tónak, amit ismernek az Antarktiszon. A kutatóknak több elmélete van arra, hogy a víz miért marad folyékony ilyen mélységben.Valószínűleg a geotermikus hő is felelős ezért, de az új kutatások azt mutatják, hogy a több száz méter vastag jégtakaró nyomás alatt tartja a tó vizét, ezért tér el a viselkedése a megszokottól.
A jégalatti tavakban az 1990-es évek végén kezdtek el életet kutatni, 1996-ban fedezték fel, hogy az egy évtizeddel korábban megtalált Vosztok-tó hatalmas kiterjedésű. A kutatók akkor gondoltak először arra, hogy talán rég eltemetett élet is lehet az antarktiszi jégtakaró alatt. Arról még vitáznak, hogy milyen régen van elszigetelve az ottan élet, de a százezer évvel nem tévedhetnek sokat. Akkor húzódott vissza a jégtakaró annyira, hogy a felszínre kerüljön a tó. A fúrás még egy meglepő eredményt hozott, a Whillans-tavat meglepően sekélynek találták. Két évvel ezelőtt robbantásokkal létrehozott hanghullámokkal próbálták megbecsülni a tó mélységét, és az adatok alapján arra következtettek, hogy nagyjából kilenc méterre tippeltek. A fúrás után azonban kiderült, hogy a tó csak másfél méter mély.