Elfogadta az országgyűlés az új állatvédelmi törvényt

A szabályozás célja az európai elvárásoknak is megfelelő felelős állattartás szemléletének meghonosítása Magyarországon.

Csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz a házi kedvencnek mind anyagi, mind erkölcsi értelemben A jogszabály alapján a jövőben ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok, aminek egy részét közegészségügyi intézkedésekre kell fordítaniuk. A veszélyes ebeket ezután nem a fajtájuk, hanem a viselkedésük alapján ítélik meg. Az ebrendészeti hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó, ivartalanított ebek, vagy az őshonos magyar kutyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdái. Az ebadó havi összege nem lehet több 500 forintnál, de veszélyes kutyáknál elérheti az évi 20 000 forintot is. A bevétel minimum felét az önkormányzatoknak az ebek ivartalanításra, állatjóléti, vagy közegészségügyi intézkedésre kell fordítaniuk. A törvény fontos eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása. A korábbiakkal ellentétben a kutyákról, pusztán fajtájuk alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. Az új jogi szabályozás szerint nem az állat anatómiai, külső jegyei határozzák meg a tulajdonságait, agresszióra való hajlamát, hanem a tartási körülményei, a gazda hozzáállása. Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy fizikai, pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak.

 
A törvénymódosítás értelmében a chippel jelölt kutyákat kötelező lesz egy egységes országos adatbázisba bejelenteni és ott nyilvántartani. A tárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai eb állomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma. Az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek, ami a járványvédelmi (veszettség), illetve ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében szükséges. A jelölt ebek adatbázisát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti. Változnak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, azonban lesznek kivételek, amelyeket később végrehajtási rendeletben szabályoz a tárca. A Vidékfejlesztési Minisztérium bízik abban, hogy az állatvédelmi törvény eléri célját és az állatokkal való felelős bánásmód minél szélesebb körben elterjed.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.