Elkészült a solti biogáz beruházás

Megépült Solton közel egymilliárd forintból a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem. A 2010 év végével elindított projekt utolsó üteme a gázmotor üzembe helyezésével és a kereskedelmi üzem indulásával 2013 év júniusában megtörtént.

Az új üzem évente 2,23 millió m3 biogázt állít elő kukorica szilázsból, hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A keletkezett biogázból a gázmotoros kiserőmű közel 4 500 MWh zöldáramot termel. A beruházás révén 13 455 tonna CO2 egyenértékkel csökken hazánk üvegházgáz-kibocsátása.

A klímaváltozás elkerülhetetlenül érinteni fog mindnyájunkat. Hazánkban is kiszáradhatnak egyes területek, szélsőségesebb lesz az időjárás, valamint nőni fog az aszályos időszakok hossza és az árvizek száma. Magyarországnak a környezetvédelmi kihívásokon túl, a jelentős energia importfüggőség miatt is változtatnia kell energiastruktúráján, és a helyben rendelkezésre álló zöldenergiákat kell mind hatékonyabban kiaknáznia. A klímaváltozás mellett szintén jelentős környezetvédelmi kihívás a hulladékkezelés. A mezőgazdaság igen nagy mennyiségű hulladékot és hasznosítatlan mellékterméket állít elő. A Solton megvalósuló biogáz beruházás egyszerre szolgál környezetvédelmi, klímavédelmi, hulladékgazdálkodási és az energiaellátás-biztonsági elvárásokat, valamint hozzájárul az Európai Unió által meghatározott üvegházgáz kibocsátás csökkentési célok eléréséhez is.

A Solti Biogáz Kft. az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) nyert támogatással 637 kWe villamos teljesítményű biogáz[1] erőművet valósított meg Solton, a Kossuth Mezőgazdasági Zrt. szomszédságában. A környezetvédelmi beruházásokat az Új Széchenyi terv az Európai Unió társfinanszírozásával, KEOP forrásból finanszírozza.

A telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a solti biogáz termelés egyik fő alapanyaga a kukorica szilázs mellett. Ezt fogja kiegészíteni a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági melléktermék, a kukorica csuhé, a kukorica szár illetve a hulladék burgonya.

A biogáz üzem évente 2,23 millió m3 biogázt termel a tervek szerint, amelyből a gázmotoros kiserőmű közel 4.500 MWh zöldáramot állít elő. Az üzem működése során évente 4.800 MWh hőenergia keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig a Kossuth Zrt állattartó telepi létesítményeinek illetve irodáinak fűtésére használják fel. A keletkező zöldhő hasznosításával évente 137 000 m3 fűtésre felhasznált földgázt vált ki a beruházás. A biogáz előállítás során emellett a solti üzemben évente 22 430 tonna tápanyagban gazdag biotrágya keletkezik, amely felhasználásával akár 146 tonnával kevesebb műtrágya kerülhet kiszórásra.

Ajánlott tartalom

Az új lakcímbejelentések után is igényelhető támogatás az energetikai otthonfelújítási programban

Az új lakcímbejelentések után is igényelhető támogatás az energetikai otthonfelújítási programban - közölte az Energiaügyi Minisztérium az MTI-vel.