Elkészült a világ 20 ezer méhfajának globális térképe

A világ 20 ezer méhfajának eloszlását bemutató globális térképet készítettek szingapúri és kínai kutatók, akik szerint munkájuk segíteni fogja a rovarok megóvására irányuló erőfeszítéseket.

A méhpopulációkra egyre nagyobb nyomás nehezedik a természetes élőhelyeik elvesztése és a rovarirtószerek használata miatt. Noha bizonyos csoportokat, például a poszméheket mostanra alaposan tanulmányozták a kutatók, a méhfajok zöméről, több mint 96 százalékukról alig tud valamit a tudomány – írja a BBC hírportálja. 

A Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Alice Hughes szerint a méhek kulcsfontosságú szolgálatot tesznek az ökoszisztémáknak és számos alapélelmiszer legfőbb beporzói. Egészen mostanáig azonban nem állt rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a méhfajok miként oszlanak el a bolygón.

A térkép elkészítéséhez a kutatók összevetették az egyes méhfajok előfordulására vonatkozó adatokat. A Current Biology című folyóiratban publikált eredmények megerősítették, hogy ellentétben más állatokkal, például a madarakkal és emlősökkel, a méhfajok jelentős része a sarkvidékektől távol eső száraz, mérsékeltövi területeket részesíti előnyben az Egyenlítőhöz közeli, trópusi környezetekkel szemben. 

Az északi féltekén több méhfaj él, mint a délin, és a rovaroknak az Egyesült Államokban, Afrikában, valamint a Közel-Keleten vannak gócpontjaik. Jóval kevesebb méhfaj él erdőkben és dzsungelekben, mint sivatagi környezetben, mivel a fák kevesebb táplálékforrást nyújtanak a méheknek, mint az egyéb növények, a virágok. Az egyes rovarpopulációk hanyatlása az állatok alaposabb monitorozásának szükségességére figyelmeztet.

A bolygón élő rovarfajok puszta számából – 900 ezer körüli – eredően ez egy óriási feladat, miközben múzeumi példányok milliói várnak azonosításra. Noha a méhek sokszínűségének megértéséhez még sok kutatás vár a szakemberekre, reményeik szerint a munkájuk segíteni fogja a méhek, mint globális beporzók megóvására irányuló erőfeszítéseket.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.