Ellehetetlenítette volna a Mátrai Erőmű hosszú távú működését, ha az Országgyűlés elfogadta volna az éghajlatvédelemről szóló törvényt – jelentette ki sajtótájékoztatón a térség országgyűlési képviselője pénteken Visontán.
Magda Sándor (MSZP) felidézte, hogy éppen az ő javaslatára vette le napirendjéről a parlament február 22-én a törvénytervezetet.
A képviselő szerint a törvény országosan 60 – 80 ezer ember munkahelyét sodorta volna veszélybe. Úgy vélte: hosszú távon a biomassza felhasználása jelenthetne megoldás, a lignittüzelés egy részének kiváltásához azonban 6-10 éves átmeneti idő szükséges.
Pápis László a Mátrai Erőműben működő Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondta: a törvénytervezet szerint Magyarországon 1990-es mértékhez képest 2020-ig 40 százalékkal, 2050-ig pedig 80 százalékkal kellett volna csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. Ennek alapján pedig a Mátrai Erőmű lemondhatott volna a fejlesztésekről. A következő években tervezik ugyanis egy 400 megawattos erőművi blokk megvalósítását. Erről le kellett volna mondani a törvénytervezet elfogadása esetén, hiszen egy ilyen áramtermelő egység működési időtartama 30 – 50 év.
A rendelkezés gyakorlatilag azt jelentené, hogy hosszú távon ellehetetlenülne a szénalapú erőművek működése és csak a szél-, atom- és vízierőművek üzemelhettek volna Magyarországon.
Mindez a Mátraalaján, mintegy 10 ezer család megélhetését sodorná veszélybe – mondta a szakszervezeti vezető.
Hiesz György a kistérség központ polgármestere (MSZP) a Mátraalja éltető erejének nevezte az erőművet. A hosszú távú működés veszélyeztetése súlyosan érintené a 80 ezer lakosú térséget – mondta a polgármester.