Élőhely-rehabilitációs munkák kezdődnek a Kiskunsági Nemzeti Park területén, az Európai Unió által támogatott Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) támogatási keretéből 82 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a nemzeti park - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerdán.

Élőhely-rehabilitációs munkák indulnak a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Élőhely-rehabilitációs munkák kezdődnek a Kiskunsági Nemzeti Park területén, az Európai Unió által támogatott Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) támogatási keretéből 82 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a nemzeti park – közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerdán.

A projekt során helyreáll az Apaj község területén található Felső-Szúnyog puszta egykor jellemző természeti sokfélesége, biztosíthatók lesznek a fenntartható tájgazdálkodás feltételei, ezek pedig pozitív hatással lesznek a térség népességmegtartó képességére. A munkálatok év végén fejeződnek be.Az Apaj község területén fekvő Felső-szúnyog puszta a Felső-Kiskunsági szikes puszták nemzeti parki terület része. Az egykor gazdag vízellátású, tocsogós részekben bővelkedő szikes puszta kiemelkedően gazdag élőhely volt, hozzájárult a helyi emberek megélhetéséhez is.

A közlemény szerint vízelvezetés, területrendezés, illetve a klímaváltozás miatt mára rendkívül felgyorsult az ökológiai vízháztartás egyensúlyának romlása – a területről évről évre egyre több víz távozik. A kiszáradó élőhelyeken a szárazságot jobban tűrő, gyorsan terjedő, tájidegen fajok szorítják ki az őshonos növény- és állatvilágot. Apajpusztán mindezen nehézségek ellenére is megtalálhatók olyan természeti értékek, mint a sziki őszirózsa, a csatornákban a réti csík, a fokozottan védett gólyatöcs, a túzok, a réti sas vagy éppen a vidra.

A terület ma a nemzetközi jelentőségű vizes területek védelmét szolgáló Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozó országos jelentőségű védett, egyben Natura 2000 terület. A nemzeti park célja, hogy megóvja Apajpuszta természeti értékeit és biztosítsa tartós fennmaradásának esélyeit.

A mintegy 82 millió forint összköltségvetésű, Európai Unió által társfinanszírozott projekt során a kialakított vízelvezető csatornákat és az egykori rizskalitkákat felszámolják, a környező vízelvezető csatornákból pótolható lesz az ökológiailag szükséges vízmennyiség, továbbá kisebb földmunkák, töltések kialakításával megőrizhető az egyre értékesebb víz a területen. A projekt során helyreáll a terület ökológiai vízháztartásának egyensúlya, amivel megfelelő életfeltételek teremthetők őshonos növénytársulások és életközösségek számára.

A nemzeti park az elért eredmények fennmaradása érdekében a helyreállított természeti területek vízellátását szivattyús vízpótlással, fenntartható, természetközeli kezelését pedig az őshonos szürkemarha gulyák külterjes legeltetésével biztosítja.

A közlemény szerint a Kiskunsági Nemzeti Park szorosan együttműködik a térség gazdálkodóival, önkormányzataival és társadalmi szervezeteivel, hogy az élőhely-rehabilitációs beavatkozások minél nagyobb területen fejthessék ki pozitív természetvédelmi és vízmegtartási hatásukat, továbbá összekapcsolódhassanak más, térségi gazdálkodói, természetvédelmi kezdeményezésekkel.

Az élőhely-rehabilitáció a helyi közösségek számára eszmei értékén túl az ökoturizmus és az ökogazdálkodás révén gazdasági előnyökkel, a megélhetést biztosító lehetőségek megnyílásával hozzájárulhat a Kiskunság vidéki népességmegtartó képességének erősítéséhez is – áll a közleményben.

Ajánlott tartalom

Áder János: a klímaváltozás ellen is sokat tehetnek az állati takarmányfehérjét előállító üzemek

Európa sem tudja a hús előállításához szükséges takarmányt előállítani, ezért azok az üzemek, amelyek élelmiszeripari melléktermékekből állati takarmányfehérjét állítanak elő, sokat tehetnek a klímaváltozás ellen - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Üllőn.