Először sikerülhet metánt kitermelni a tengerfenékről

Japán kutatóknak első alkalommal sikerülhet megcsapolnia a szigetország partjai közelében fekvő óriási metánkészleteket, amelyek a tengerfenéken jégbe fagyva pihennek.

A metánhidrát kitermelése száz évre elegendő gázzal láthatná el Japánt. Geológusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kitermelés komoly veszélyeket rejt magában. Az óceáni aljzatokban és különösen a szárazföldeket határoló selftengerek peremeinél kiterjedt jégrétegekben elképesztő mennyiségű metángáz rejlik. Becslések szerint csak a japán tengerek mélyén rejlő gáz a szigetország teljes gázfogyasztását száz évig fedezhetné. Hatalmas készletek rejtőznek azonban a norvég és az észak-amerikai partok előtt is, ez utóbbiak nagyságát több száz köbkilométerre becslik. Igaz, ezek a becslések gyakran megbízhatatlanok, mivel a legtöbbször csak a gázt tartalmazó jégréteg kiterjedését ismerjük, a fogságba ejtett gázmennyiséget nem. Ugyanakkor, ha az eddig ismert metánhidrát rétegeket vesszük alapul, akkor a tengerfenéken több metán rejtőzik, mint a világ összes, ismert, más fosszilis energiahordozó készlete együttvéve.

Ennek az óriási gázvagyonnak a kitermelése azonban eddig sikertelen volt, mivel a jégbe fagyott metán – a metánhidrát – rendkívül törékeny, a hagyományos fúrási próbálkozásoknál a jég széttöredezik és a metán kiszabadul. A kutatók eddig meglehetősen primitív módszerekkel próbálkoztak a metánhidrát kinyerésére: óriási markolókat engedtek le a tengerfenékig, hatalmasat kanalaztak a jégből és azonnal légmentes tartályokba zárták azt, ami a felszínig tartó, gyakran kilométeres úton nem olvadt el a törékeny kincsből. A japán gazdasági minisztérium közlése szerint azonban most megindulhat az első ipari méretű kitermelési kísérlet. Ennek részeként a világ legnagyobb tudományos célokat szolgáló fúróhajója, a „Chikyu” a szigetország dél-keleti tengerrégiójában, „Nankai Trog” térségében kezdi meg az első fúrásokat. A kutatók egy kilométeres mélységben csaknem háromszáz méter mély furatot vájnak a jégrétegbe, majd egy csövet engednek le a furatba és kiszivattyúzzák a metángázt. A kísérlet célja, hogy két hét alatt legalább 10 millió liternyi metángázt nyerjenek ki a jégből.

Tengergeológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a metánhidrátok kitermelése óriási veszélyeket rejt magában. A kitermelésnél óhatatlanul kiszabaduló metán ugyanis harminckétszer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid, így az ipari méretű kitermelés komolyan veszélyezteti a Föld klímáját. ezenkívül a metánhidrát rendkívül instabil, csak bizonyos hőmérsékleten és nyomáson képes szilárd maradni. A kitermelés során nem kizárható, hogy a megfúrt hidrát instabillá válik.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Új zajcsökkentő intézkedéseket vezettek be

Az SK On Hungary akkumulártorgyártó cég több zajcsökkentő intézkedést vezetett már be iváncsai üzemében, az utóbbi időben megnövekedett gyártási volumennel fokozódó zajhatások miatt.