Tavaly és az idén pályázati forrásként összesen 3,2 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre a Közép-magyarországi régióban, a pénzek nagyobb hányada a környezet védelmével kapcsolatos új technológiák kimunkálását szolgálja - közölte Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön Galgamácsán, a veszélyeshulladék-lerakó telep fennállásának 20. évfordulója alkalmából.

Előtérben a környezetvédelmi fejlesztések Közép-Magyarországon

Tavaly és az idén pályázati forrásként összesen 3,2 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre a Közép-magyarországi régióban, a pénzek nagyobb hányada a környezet védelmével kapcsolatos új technológiák kimunkálását szolgálja – közölte Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön Galgamácsán, a veszélyeshulladék-lerakó telep fennállásának 20. évfordulója alkalmából.

 A szaktárca vezetője elmondta, hogy az országos hulladékgazdálkodási terv szerint csökkenteni kell az ipari hulladék arányát, amihez új gyártási eljárások kifejlesztésére van szükség. Annál is inkább, mert az adatok szerint egyelőre növekszik a mennyiség, tavaly 25 millió tonna ipari hulladék keletkezett az országban, csaknem 30 százalékkal növekedett – tette hozzá.

Az ipari hulladékon belül tavaly az előre betervezett 1,1 millió tonna különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék helyett 1,37 millió tonna kezeléséről lerakásáról kellett gondoskodni, ami kedvezőtlen folyamatot jelez, ezért is indokolt a termelés során a technológia-váltás – utalt rá a miniszter. 

Örvendetes viszont – húzta alá – hogy a parlamenti pártok egyetértésével a közelmúltban megalakult a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa, amely lendületet adhat a környezet védelmének is. Fontos törekvés, hogy a keletkező ipari hulladékból minél több újrahasznosítható anyagot lehessen kinyerni – hívta fel a figyelmet Szabó Imre.

Horváth Péter, az Aszód-galgamácsai Veszélyeshulladék-lerakó Telep vezetője elmondta, hogy az 1989-ben, 72 hektáron megvalósult telep az egyik legkorszerűbb ilyen létesítmény Európában, a talaj adottságai és a kialakított betonteknők teljes biztonságot jelentenek a környezetre. A telepen évente 20 ezer tonna, elsősorban ipari eredetű veszélyes hulladékot fogadnak be, ebbe a kategóriába sorolhatók a háztartásokban keletkező sütő- és  motorolajok is. 

Az országban a galgamácsaival együtt 15 veszélyeshulladék-lerakó üzemel.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.