Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Két sziget elsüllyedt Dél-Ázsia első tengeri bioszféra-rezervátumában, feltehetően a korallbányászat következtében.
Az India és Sri Lanka között elhelyezkedő Mannar-öböl csaknem 560 négyzetkilométernyi területe nemzeti park, 21 szigetével együtt. Halászok évtizedek óta nyakra-főre bányászták illegálisan a korallokat Poomarichan és Villanguchalli szigete körül – mondta el S. Balaji, Tamilnádu állam természetvédelmi hatóságának a vezetője a BBC-vel. Az illegális kitermelés egészen 2002-ig tartott, ugyanis addig nem szabályozta azt semmi. Balaji szerint a szigetek alámerülése részben a globális felmelegedésnek is köszönhető, ezt azonban Simon Holgate, a liverpooli Proudman Oceanográfiai Laboratórium kutatója megkérdőjelezte. A megfigyelések ugyanis kimutatták, hogy a régióban a globális átlagnál lassabban emelkedik a tengerszint, tehát ennek nem tudható be a szigetek eltűnése. Bár az említett szigetek mindössze 3-5 méterre emelkedtek ki a tengerből, elmerülésük megkongatta a vészharangot – számos kisebb sziget juthat ugyanis erre a sorsra Balaji szerint, aki egyben a Mannar-öbölbeli Bioszféra-rezervátum Szövetség elnöke is. A Mannar-öblöt 1989-ben nyilvánította bioszféra-rezervátummá az indiai kormány.
A 21 sziget legtöbbje lakatlan, a korallokat kötőanyagnak bányászták az építőipar számára magas mésztartalmuk miatt. A bioszféra-rezervátum mintegy 3600 tengeri növény- és állatfajnak ad otthont – köztük számos csak itt fordul elő, mint például a dugong, más néven tengeri tehén. Az öbölben 37 nemzetség 117 korallfaja fordul elő. Több mint 300 ezer halásznak ad megélhetést az öböl, amely 2000 éves gyöngyhalászatáról is híres. Tengerbiológusok szerint az indiai vizekben élő több mint kétezer halfaj negyede megtalálható itt, ezzel a Mannar-öböl halak szempontjából is a térség legváltozatosabb élőhelye. A korallzátonyok eltűnésével a halállományok elvándorolhatnak más régiókba, ami csökkentené az öböl sokféleségét. Az elveszett szigetek figyelmeztető jelként is értelmezhetőek. A térség lakosai többször hangsúlyozták, hogy az öböl korallzátonyai mentették meg őket a 2004. decemberi szökőár pusztításától. A maradék 19 sziget ősi állapotban való megtartása is fontos a szakértők szerint, hogy védelmet nyújthassanak az éghajlatváltozás kísérőjelenségeivel szemben.