Évmilliókkal ezelőtt elsüllyedt szigetet fedeztek fel német kutatók a Karib-tengerben – közölte a Greifswaldi Egyetem hétfőn.
Greifswaldi, kieli és hannoveri geológusok a közép-karibi vizeken tett expedíciójuk során 800-1000 méteres mélységben váratlanul bukkantak megkövesedett korallokból, csigákból és vörösalgacsomókból álló tengeri hegyek csúcsaira. Ezek az élőlények eredetileg csak a tengerek fénnyel elárasztott felső rétegeiben honosak.
A geológusok nagy mélységben olyan bazaltköveket is találtak, amelyek csupán erős sodrású folyóvizekben vagy hullámverésekben alakulhatnak ki. A leletek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a tenger alatti hegyek egykor szigetek voltak.
A tudósok márciusban és áprilisban Meteor nevű kutatóhajójukkal jártak Kolumbia és Venezuela partjai mentén.
Martin Meschede, a Greifswaldi Egyetem geológusa visszatérésük után elmondta: nagyon meglepték őket a leletek, hiszen a kőzetminták vételekor eredetileg mélytengeri üledékre számítottak.
A geológusok abból indulnak ki, hogy nyolcvan-kilencven millió évvel ezelőtt nagy tenger alatti bazaltömlés következett be. Ennek eredményeképpen a mélytengeri szint felett, a tengerfelszín közelében egy két kilométer vastagságú bazaltfennsík keletkezett, amelynek kiterjedése akár egy fél Németországnak is megfelelhetett.
Az expedíció során a kutatók a hajóról több kilométer hosszúságú acélköteleken acélkosarat eresztettek a tengerbe, majd végighúzták a tengerfenéken. Így tudtak olyan több millió éves bazalttömböket a felszínre hozni, amelyek egyértelmű eróziós nyomokat viseltek a felszínükön. “Ilyen nyomok csak folyótorkolatokban és hullámveréses területeken, a levegőn jöhetnek létre” – jelentette ki Meschede.
Keletkezése után több tíz millió évvel a bazaltfennsík erőteljes geotektonikus erők hatására széttöredezett és felbillent – magyarázta a kutató. A magasabban elhelyezkedő csúcsokon, területeken aztán negyven-ötven millió évvel ezelőtt korallszirtek alakultak ki, amelyek a fennsíkdarabok folyamatos süllyedésének mértékével párhuzamosan növekedtek. Később a korallok elhaltak és idővel eltűntek a mélyben.
A tudósok összesen csaknem egy tonna kőzetet hoztak a felszínre. Elemzésekkel próbálják megállapítani a bazaltok pontos korát. Azt akarják kideríteni, hol található a Karib-tenger keletkezésének tulajdonképpeni helye.
A Karib-térségben ma is erőteljes geodinamika erők működnek. Ezek miatt következett be a januári haiti földrengés is, amelyben több mint kétszázhúszezer ember vesztette életét.