Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Természetvédelmi szempontból nem az a valódi kérdés, hogy a kitermelhető faanyag egy részét felhasználhatjuk-e az erőművekben. Sokkal inkább az, hogy hol, és milyen módszerekkel történik a fakitermelés.
Az elmúlt hetekben több olyan hír is napvilágot látott, amely az erdei eredetű biomassza-felhasználás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Elhangzott vélemények szerint összefüggés van a biomasszát égető erőművek tűzifa igénye és a tarvágások között, többek között a Vértesben és a Mecsekben. Ma Pécsett zajlik a témában egy helyi civilek által szervezett fórum.
A WWF Magyarország álláspontja szerint félreértésről van szó. Nem a biomassza erőművek által felhasznált faanyag mennyisége szab gátat annak, hogy a természetvédelmi és közjóléti érdekek ma még nem kellő mértékben érvényesülnek hazánkban. A kitermelt faanyag mennyisége évek óta változatlan (mintegy 7 millió m3 évente, de a Mecsekben és környékén például csökken), miközben az erdőterület növekszik. Nem változott ez a biomassza erőművek színre lépésével sem, melyek döntően az addig exportra kerülő tűzifát használják fel.
A WWF szerint valójában a természetvédelmi problémát a fakitermelés módja jelenti. Magyarországon az ún. vágásos üzemmódok (tarvágás, fokozatos felújító vágás) 95%-ban meghatározók, védett és nem védett területeken egyaránt. A kialakuló, kirándulók által jól ismert vágásterületek és a rajtuk felnövekvő fiatal erdő évekig nem tudja betölteni a természetvédelmi és közjóléti szerepét. A természetvédelmi szervezet úgy véli, ennek elkerülésére a legjobb megoldás a szálaló üzemmód bevezetése. A magas természetességű, védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők egy részében a faanyagtermelésről le kell mondani. Ezek a tavaly elfogadott új erdőtörvényben megfelelő üzemmód-váltásra vonatkozó előírások már hangsúlyosan szerepelnek.
A WWF Magyarország szerint az erdőből származó biomassza kitermelésére és felhasználására megfelelő korlátok között lehetőség van. A megújuló energiaforrások előállítása a jövő fontos célkitűzése, ezért az energetikai célú biomassza–felhasználás fokozódása várható. Ugyanakkor a faanyagnak elsősorban gazdasági rendeltetésű erdőkből és energetikai ültetvényekről kell kikerülnie. A növekvő igényeket figyelembe véve célszerűnek látjuk, hogy az energetikai ültetvények létrehozásával párhuzamosan a mezőgazdasági melléktermékek felhasználását is bővítsük. A biomassza megtermelése és felhasználása csak magas hatékonyság mellett, szigorú természet- és környezetvédelmi szabályozással együtt szolgálja igazán a társadalom érdekeit.