Megvan mi okozta az atombalestet – íme

A katasztrófát előre lehetett és kellett volna látni, megelőzni, a következményeit pedig mérsékelni lehetett volna hatékonyabb emberi válasszal, mondta ki a bizottság. A jelentés számos súlyos hiányosságot sorol fel mind a kormány, mind az erőművet működtető Tepco reakciójában. Hibáztatják a kulturális szokásokat, a hatalom megkérdőjelezésétől való idegenkedést is. 2011. március 11-én helyi idő szerint 14 óra 46 perckor Japánt a Richter-skála szerinti 9,0-es földrengés rázta meg, és a nyomában támadó szökőár romba döntötte a szigetország északkeleti partvidékét. A szökőár súlyosan megrongálta az atomerőmű három reaktorát, amelyekben magolvadás következett be. Hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezés került a levegőbe és a tengervízbe, és több mint százezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. A bizottságot 2011 májusában állította fel a parlament, az volt a feladata, hogy vizsgálja meg a krízis kezelését, és tegyen ajánlásokat. A zárójelentésben a bizottság elnöke azt írta: hibák sokasága és szándékos hanyagság miatt érte felkészületlenül az erőművet a földrengés és a szökőár. A történteket nem lehet természeti katasztrófának tekinteni, áll a jelentésben.

Ajánlott tartalom

Zöldülő mezőgazdaság: fenntartható épületek

Az ipari szegmens mellett a fenntarthatóság és a környezetbarát megoldások a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kapnak: a 2025-ös évtől elérhető „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” pályázati kiírás is teret enged a mezőgazdasági infrastruktúrák energiahatékonysági fejlesztéseinek. Az acélcsarnokok, mint innovatív és rugalmas megoldások, az ipari szektorhoz hasonlóan, fenntartható választást kínálnak a mezőgazdaság számára. Lássuk, milyen fenntartható előnyöket kínálnak!