Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A népességnövekedés a víz és az élelem miatti konfliktusokhoz vezet, főként a Közel-Keleten és Afrikában – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által hétfőn nyilvánosságra hozott Global Trends 2030 című tanulmányának a legrosszabb esettel számoló forgatókönyve.
A pesszimista szcenárió szerint a stabilitás hiánya hozzájárulhat a világgazdaság összeomlásához. A leginkább derűlátó forgatókönyv szerint 2030-ra a Föld lakosságának kétharmada városokban el majd, a többség középosztálybeli lesz, hozzáférve a fejlett technikához és az egészségvédelemhez, írja a piacesprofit.hu. Az Egyesült Államok és Kína pedig együttműködésre lép egymással. Az amerikai hírszerző szervek elemzői által politikai döntéshozók számára elkészített tanulmány azt próbálja előre jelezni, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódásával merre fejlődhet a világ a következő másfél-két évtizedben, a legjobb, illetve a legrosszabb esetben – közölte a Magyar Távirati Iroda. A jelentés szerint az Egyesült Államok a palagáz-készleteknek köszönhetően várhatóan ki fogja vívni az “energetikai függetlenséget”. A szerzők szerint felemelkedőben van egy globális középosztály, amelynek képzettsége, technikai tudása és egészségügyi ellátottsága javulni fog. A világpolitikai hatalom többé nem egy vagy két ország kezében összpontosul majd, hanem eloszlik majd az államok hálózatai és koalíciói között.
Nem kizárható a globális gazdasági összeomlás
A hanyatló születési rátájú és elöregedő lakosságú országokban le fog lassulni a gazdasági növekedés. A világ lakosságának mintegy 60 százaléka városlakó lesz. Az élelmiszer-, a víz- és az energiaellátás szűkösebb lesz a mainál. A tanulmány szerint a világ lakosságának csaknem fele vízhiányos területen él majd. Az élelmiszer- és a vízhiány leginkább Afrikát és a Közel-Keletet sújtja majd, de Kína és India is sebezhetővé válik. A prognózis szerzői nem zárták ki a globális gazdasági összeomlás lehetőségét, valamint az sem, hogy harcok törhetnek ki azon országok között, amelyek nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a közel-keleti, a dél-ázsiai vagy a világ más részein létrejövő instabilitás átgyűrűző hatásaihoz. A lehetséges válságokkal kapcsolatos legborúsabb elképzelések között szerepelnek történelem menetét megváltoztató, előre nem látott események. Az ilyen fordulatok közé sorolják, hogy egy – több millió áldozattal járó – globális járvány törhet ki, vagy hogy a globális felmelegedés annyira felgyorsul, hogy már jelentősen fogja akadályozni az élelmiszer-termelést. A lehetséges pozitív fordulatok között szerepel egy demokratikus Kína vagy egy megreformált Irán létrejötte.
Vízháborúk évszázada?
Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat – írta korábban a Piac&Profit. Sok szó esik a föld fontosságáról, de a víz az, ami nélkül nincs termőföld. Öntözésre megy el a globális vízkészlet 70-80 százaléka. A globális felmelegedés elérte a magaslatok gleccsereit és rajtuk keresztül a folyók eredetét; elnyújtja a száraz időszakokat, ami megsemmisítő hatással van a földek termésére. A Föld legnagyobb folyói közül minden tizedik időszakosan kiapad, és nem éri el óceántorkolatát – Tigris, Eufrátesz, Jordán, Colorado -, vizük az élelmiszerboltok polcain köt ki gyümölcs, zöldség, hús formájában. Globálisan elegendő édesvizünk van, de az ellátottság és a népsűrűség nem egyenletes: Kína és India bolygónk lakosságának harmadát adja, de a vízkészletnek csak a 10 százalékával rendelkezik. A vízért folyó küzdelem túlnőhet az olajért folyó versenyen. A vízhez való hozzáférés egyre inkább hatalmi eszköz lesz.