Vajon lehet-e ezekből a füvekből alternatív energiaforrás a klímaváltozás elleni küzdelemben?
A Barrow folyó vidéke Írországban első ránézésre kopár vidéknek tűnik. De egy európai kutatási projekt ezen a sivár tájon próbálja elhozni az energetikai forradalmat – egyfajta energiafűvel.
– A Myscanthus fajta megfelelő jelölt lehet energianövénynek, mert nem csak nagy mennyiségű biomasszát hoz létre, de olyan anyagcsere-mechanizmusa van, amellyel elég takarékos módon használja a vizet és a tápanyagokat – mondta el a Futurisnak John Finnan növénynemesítő. – Vagyis ezt tömérdek biomasszát alacsony energiabefektetéssel állítja elő. A Myscanthushoz hasonló növények rossz adottságú talajokon is jól nőnek. Annyira igaz ez, hogy rossz adottságú talajon is jobb eredményeket produkálnak, mint más fajták jó minőségű szántóföldön.
A tudósok az energiafű fotoszintézisét vizsgálják, hogy meghatározzák, melyek a legideálisabb körülmények a biomassza-termelés számára.
A Myscanthus Ázsiában és Afrikában honos, a különböző klíma miatt az európai termesztés nem problémamentes.
– Európa északi részén tavasszal és ősszel a hideg korlátozhatja a növény fotoszintetizáló képességét. Ezért keresünk új genotípusokat, amelyek ilyen körülmények között is jobban fotoszintetizálnak – magyarázta az Euronewsnak Manfred Klaas molekuláris biológus.
A tudósok folyékony nitrogénnel tanulmányozzák a különböző fűfajták genetikai titkait, így próbálják megtalálni, melyek reagálnak a legjobban a szélsőséges időjárásra, árvízre, aszályra.
– Mozsárban megtörjük a növényeket, azután kloroformmal kivonjuk a DNS-üket – mondta el Thibauld Michel biotechnológus. – Egyrészt meglesznek a növény szövetei, a fehérjék, illetve a DNS-molekulák. Majd kiolvassuk a molekulák DNS-kódját, vagyis azokat az apró írásjeleket, amiből a DNS összeáll. Ez segít majd kiválasztani azokat a növényeket, amelyek érdekesek lehetnek számunkra.
A végső cél az, hogy olyan jól termeszthető, versenyképes fajtákat tudjanak az európai termelők kezébe adni, amelyekkel betörhetnek az energetikai piacra.
– Az energiafüvet a modern termesztési technológiára optimalizáltuk – szögezte le Susanne Barth növénybiológus, a Grassmargins projekt koordinátora. – Kifejlesztettünk egy módszert arra is, hogyan lehet a lekaszált energiafüvet hatékonyan szárítani. Ez a lépcső komoly problémákat okozott a termelési láncban.
Ezek a füvek nem csak energiát termelnek majd, a kutatók szerint a folyamatnak van egy további előnye. Ezek a fűfélék nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, így hozzájárulnak a klímavédelemhez.
forrás: hu.euronews.com