Az épületek friss levegővel való ellátása két aspektusból is fontos: energiahatékonyság, egészség.

Energiahatékonyság és egészség az otthonunkban!

Az épületek friss levegővel való ellátása két aspektusból is fontos: energiahatékonyság, egészség.

Életünk alapja a levegő. Környezetünk védelme érdekében mindkét témával sokat foglalkoznak a szabályozásban résztvevők, valamint a világ vezető szervezetei. Érdemes szemlézni ezekből, hogy tisztában legyünk a mesterséges szellőztetés fontosságával.

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság szempontrendszere már most megjelent a hazai szabályozásban:

Az Európai Uniós jogharmonizáció jegyében fokozatosan növekedik az épületekkel szemben támasztott energetikai követelményszint. A használatbavételi eljárás során a következő energetikai követelményeknek kell megfelelni:

  • 2018. január 1-től minden épülettípusra: költség-optimalizált követelményszint
  • 2019. január 1.-től a hatósági tulajdonú, illetve hatóság által használt épületek esetén: közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint
  • 2021. január 1-től minden épületnek, így minden lakóépületnek is: közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint

Ennek hatásairól bővebben is olvashat a c3technik.hu-n.

Energiafelhasználási irányelv az Európai Unióban

Azonban ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen a környezetünk védelme még többet kíván. Júniusban elfogadták az EU energiahatékonysági irányelvét, mely többek között 30%-os EU szintű energiahatékonysági célt, valamint 1,5 %-os energia-megtakarítási célt tűzött ki. Európában még mindig az épületeink a legnagyobb fogyasztók. A végső energiafelhasználás 40%-a az épületek számlájára írható. Ezért párhuzamosan módosították az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet is, mely 2010 óta van érvényben. Ezeket a módosításokat 2020. március 10-ig a magyar rendeletekbe is át kell vezetni. Ezért szükséges ismernünk a ránk váró változásokat, fel kell rá készüljünk.

Az irányelv fontos célkitűzései:

Helyiségenkénti hőmérsékletszabályozás kötelezővé tétele új és meglévő épületek esetében is.
A jelentősen felújított épületek belső klímájának egészségesebbé tétele is szerepel az irányelv szempontjai között. A részletek kidolgozása még folyamatban van!
Okos megoldásokkal kapcsolatos mutató, mely megmutatja, hogy az épület/épületegység mily mértékben képes illeszkedni használója igényeihez, és a beépített hálózathoz, illetve megmutatja az okos-rendszerek alkalmazásának köszönhető energia-megtakarítás mértékét.

Témába vág a Nemzeti Energiastratégia most rendeletbe foglalt energiahatékonysági előrejelzése is, mely a hazai célokat fogalmazza meg, és ennek lehetőségeit vizsgálja. A 2015-ös adatok alapján megállapítható, hogy a legnagyobb energiafelhasználó Magyarországon a lakossági fogyasztás, mely az össz fogyasztás 34%-át adja.  A rendelet két forgatókönyvet is vizsgál 2020-ig és 2030-ig. Az optimista becslés alapján szigorodnak jelentősen az energetikai szabályozások, átfogó programoknak köszönhetően az épületállomány megújul, energetikai korszerűsítés zajlik, valamint rövid és hosszú távon is elkezdődik az energiafelhasználás csökkenése. A pesszimista becslés szerint nem valósulnak meg a szemléletformálási és energiahatékonysági programok, lassúvá válik az épületmegújulási folyamat, és az energiafelhasználás rövid és hosszú távon is növekszik. A lakossági szektorban lehetne a legnagyobb energianyereséget elérni, ha az optimista becslést vennénk célba.

Egészségünk védelmében

Október 30. és november 1. között Genf adott otthont a WHO által megrendezett 1. globális légszennyezésről szóló konferenciának, mely a légszennyezést és annak egészségügyi vonzatait vizsgálta. A légszennyezés a láthatatlan gyilkos, ami mindenhol ott van, érint fiatalt és időset egyaránt.

Az adatok elkeserítőek:

10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik be világszerte.
Kb 7 millió ember hal meg évente a légszennyezés következtében bekövetkező stroke-ban, szívbetegségben, tüdőrákban, krónikus tüdőbetegségben, mint pl. a tüdőgyulladás.
A stroke okozta halálesetek 24%-át a légszennyezés okozza, ez 1,4 millió haláleset évente.
A szívbetegségek által bekövetkezett halálesetek 25%-áért felelős a szennyezett levegő, ez évente 2,4 millió embert jelent.
A tüdőbetegségek által bekövetkezett haláleseteknél is ijesztőek a számok: 43%, 1,8 millió ember.
A városokban élők több mint 80%-a él olyan környezetben, ahol a légszennyezés mértéke átlépi a WHO által megszabott határértéket.

És hogy jön a C3 Technik a képbe?

Ma még csak ajánlott a szellőztető rendszer kiépítése lakásainkban. Belső igény az egészséges légminőség, és az energiaveszteségek minimalizálása. Azonban az energiahatékonyabb Európa és az egészségesebb levegőminőség érdekében szükségszerűvé / kötelezővé válik a rendszer szélesebb körű alkalmazása. Hiszen a lakásszellőztető rendszerek beépítésével megszűrhetjük a kívülről beáramló szennyezett levegőt. Környezetbarát fűtési és lakásszellőztető rendszerek betervezésével nagymértékben csökkenthetjük a levegő terhelését, épületeink energiafelhasználását.

Készüljünk hát már most fel a jövőre. Ismerkedjünk a lehetőségekkel, mit tehetünk környezetünk és egészségünk védelmében. Ebben segítünk Önnek, hiszen a C3 Technik kft. a Lindab kft. rendszerintegrátor partnereként segíti lakossági ügyfeleit a megfelelő rendszert kiválasztani, és beépíteni. Ingyenes műszaki tanácsadással állunk a magánszemélyek rendelkezésére is, hogy ne vesszen el a részletekben.

Célunk, hogy minden épület és minden építtető is fellélegezhessen.

forrás: c3technik.hu

 

 

 

 

(támogatott tartalom)

Ajánlott tartalom

Közös klímastratégiát hozott létre a BorsodChem Zrt. és Kazincbarcika önkormányzata

Lezárult az a 2,9 millió eurós összköltségű LIFE projekt, amelynek keretében elkészült a BorsodChem Zrt. és Kazincbarcika önkormányzatának közös, éghajlatváltozási sérülékenyvizsgálaton alapuló alkalmazkodási klímastratégiája - közölte az vállalat pénteken az MTI-vel.