Energiahatékonysági kihívásokkal küzd a mobil távközlés és az IKT szektor

A fenntarthatóságra való törekvés és az egyre növekvő energiaárak az IKT szektort is kihívások elé állítják.

Magyarország három legnagyobb mobilszolgáltatója a folyamatban lévő 3G kivezetés ellenére is 2021-ről 2022-re átlagosan 70%-os energiaköltség emelkedést tapasztalt. Ez részben a háború által okozott energiaválságnak, részben pedig a fokozatosan bevezetésre kerülő 5G-nek köszönhető. Közben a szektor karbonlábnyoma is igen magasnak számít.

Az IKT szektor karbonlábnyoma

Az IKT ágazatról általánosan elmondható, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának jelentős részéért felelős: egy 2018-as Ericsson kutatás a szektor karbonlábnyomát a teljes globális kibocsátás 1,4%-ára becsülte, egy 2023-as tanulmány szerint pedig az IKT-ágazat évente közvetlenül a világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 2 százalékáért felelős, és ez főként az adatközpontok és hálózatok működtetéséhez szükséges energiából fakad. A teljes globális villamosenergia-felhasználásból a szektor nagyjából 4%-ban részesedik.

A karbonsemlegesség időpontjához közelítve az IKT szektor kibocsátásának aránya várhatóan folyamatosan növekedni fog, még akkor is, ha abszolút mértékben a 2020-as szint közelében tartja magát. A szektor 2050-re akár a globális kibocsátás több mint 37 százalékáért is felelhet, ahogy a többi iparág egyre inkább csökkenti a kibocsátását. Fontos azonban megemlíteni, hogy a digitalizáció és az információs technológiák fejlődése fontos előmozdítója a többi szektor energiahatékonyság-növelésének, így a kép összességében árnyaltabb. Mivel azonban az IKT szektorral szemben is elvárás a karbonsemlegesség elérése 2050-re, ezért nem elég a szektor szerepét hangsúlyozni a globális karboncsökkentésben, hanem komoly lépések szükségesek a kibocsátás csökkentése érdekében.

Uniós IKT-specifikus energiafogyasztás-csökkentési célok

2021-ben 26 – köztük számos távközlési – vállalat vezérigazgatója megalapította az Európai Zöld Digitális Koalíciót, melynek keretén belül vállalták, hogy 2030-ig csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2040-re pedig teljesen karbonsemlegessé vagy nettó nulla kibocsátásúvá válnak.

A célok között szerepel a környezetbarátabb, energia- és anyaghatékonyabb digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztésébe való beruházás és ezek bevezetése, olyan módszerek és eszközök kidolgozása, melyekkel mérhető a zöld digitális technológiák környezetre és éghajlatra gyakorolt nettó hatása, illetve más ágazatok képviselőivel együtt olyan ajánlások és iránymutatások készítése a zöld digitális átalakításhoz, melyek előnyösek a környezet, a társadalom és a gazdaság számára.

A Next Generation Mobile Networks iparági szövetség ajánlásai

Nemrég jelent meg a Next Generation Mobile Networks (NGMN) iparági szövetség legújabb tanulmánya, amely azokat az energiahatékonyságot javító megoldásokat próbálja feltárni, melyek alkalmazásuk esetén nagyban hozzájárulnak a mobilszolgáltatók energiaköltségeinek csökkentéséhez. A tanulmány a cél elérése érdekében innovatív lépéseket is feltár. Kritikus pont például, hogy a mobilhálózatok által elhasznált összes energia háromnegyedét a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) használják fel, amelynek felét a bázisállomások rádiós eszközei teszik ki.

„Ezeken a területeken jelentős változtatásokra van szükség, a tanulmány által feltárt megoldási lehetőségek jelentős része elsősorban a rádió-hozzáférési hálózat energiafogyasztásának csökkentésére irányul. Felmerül az üzemeltetők adatközpontjainak energiaigényei, a hűtési technológiák fejlesztésének lehetőségei és a virtualizációs és felhőalapú hálózati technológiákra való áttérés eshetősége is. Az innovatív megoldások közül három kiemelt terület van, amely jelentősen képes csökkenteni az energiaköltségeket: a folyamat-optimalizálás, a műszaki optimalizálás, és az új technológiák alkalmazása” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A folyamat-optimalizáláson belül a 3GPP energiatakarékossági funkcióinak szabályalapú és mesterséges intelligencia alapú automatizálásával akár 9%-os energiacsökkentés is elérhető a 4G/5G hálózatok esetében.

A műszaki optimalizálás esetében még nagyobb energiamegtakarítás érhető el olyan lehetőségek kihasználásával, mint az egysávos RRU-k háromsávos RRU-kkal való helyettesítése, az antennaerősítés fokozása, a passzív antennák RF táplálási útvonalainak egyszerűsítése vagy akár a cellahelyek egyenáramú energiaveszteségének csökkentése, amelyek RRU-nként akár 30%-os energiamegtakarítást is eredményezhetnek.

Az új technológiák alkalmazása az energiatakarékosság további lehetőségét jelenti: a közvetlen érintkezéses folyadékhűtés (DCLC) és a folyadékba merülő hűtés jelentősen csökkentheti az adatközpontok energiafelhasználását, míg az újra konfigurálható intelligens felületek (RIS) és az elosztott, vagy cellamentes tömeges MIMO (DMIMO) technológia akár 3,5-szeresére növelheti a hálózat energiahatékonyságát az alapkonfigurációkhoz képest.

„A mobilipar a zöld forradalom küszöbén áll, az energiaárak drasztikus emelkedése megköveteli, hogy a mobilszolgáltatók mihamarabb cselekedjenek. Érdemes a megtakarítási lehetőségeket szolgáltatóra szabottan megvizsgálni, költség-haszon elemzést készíteni, és ezek alapján döntést hozni” – mondta Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szakértője.

Forrás: Deloitte Magyarország

Ajánlott tartalom

Atomenergia nélkül nem érjük el a párizsi klímacélokat

Az Energia21 Kezdeményezés harmadik alkalommal ülésezett, ezúttal az atomenergia ügye került az ismert közéleti, tudományos és gazdasági szakemberek tárgyalásának középpontjába. Palkovics László professzor, az E21 kezdeményezője felvezető gondolataiban azt hangsúlyozta, hogy az atomenergia továbbra is a zöld jövő záloga - tájékoztatta a szervezet csütörtökön az MTI-t.