Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
„Talált pénz, olyan lehetőség, amelyet ki kell használni”, így emlegetik leggyakrabban a pályázatokat.
Tények és kamuk, felfokozott várakozások vagy lemondó legyintések lengik be a pályázatok világát. Gyakori tévhit, hogy sikeresen pályázni csak a kiváltságosok része, bár az utófinanszírozásos konstrukciók esetében elmondható, ténylegesen csak az anyagilag felkészült pályázók tudnak élni a lehetőségekkel. Ennek hátterében viszont a pályázati visszaélések állnak, amelyek következtében az előlegek felhasználásának lehetősége jelentősen csökkent az elmúlt években – mondták el az OGH Hírügynökség kérdésére dr. Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője és Varga István, a CEP Expo szakmai igazgatója, akik az épületfelújítással és energiahatékonysággal kapcsolatban elérhető őszi pályázatok és szakmai információk között segítettek eligazodni.
Megcsillanó lehetőségek a napkollektorok piacán
A meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, valamint új építésű, energiatakarékos lakóépületek támogatására – a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében – írt ki még idén júliusban pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhetően az ősz folyamán új pályázat fog megjelenni, melynek alapvető célja a napenergiát hasznosító, használati melegvíz előállítását biztosító napkollektorok beszerzése és beépítése. Dr. Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője arra hívja fel a figyelmet, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás intenzitása, így egy lakás esetében előreláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatást lehet igényelni (azaz egy négyzetméternyi kollektor után nagyságrendileg 100 ezer forint lehet a maximum igénybe vehető támogatás).
A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak. A pályázathoz részletes költségvetési tervet, energetikai és CO2 kibocsátás-csökkentő számításokat is csatolni kell, és ugyancsak fontos kitétel, hogy a pályázat kiírásától számított egy éven belül a beruházást be is kell fejezni. Előreláthatóan októberben már lehet benyújtani pályázatokat, amelyre a támogatás forrását – korábbi lapértesülések szerint – a Spanyolországnak eladott CO2 kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánja biztosítani a kormány. A hazai épületállomány energiafelhasználásának hatékonyabbá tételével csökkenthető Magyarország széndioxid-kibocsátása, mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is – hívja fel a figyelmet az az energiahatékonyságról és intelligens épületekről szóló CEP Expo és konferencia (2011. október 19-20., Material Event Center) szakmai igazgatója, Varga István.
Látszik-e fény pályázati alagutak végén?
Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon még nagy a bizonytalanság, például a kötelező áramátvételi törvény terén is, ahol a piaci szereplők egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkezők jellemzően csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot. A szakember az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia kapcsán rámutatott, hogy egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb mint 1%-át vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10% körüli lefedettségről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon, nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az októberi eseményükön az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.
Energikus „napenergikusok”: a termelés támogatását várják
Néhány lelkes és elhivatott iparági szereplő kezdeményezésére indult el a közelmúltban a MANAP Iparági Egyesület. Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó 34 tag rövid távú célkitűzése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvezőtlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenykedő gyártói kapacitással rendelkező termelőket, fejlesztőket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, kereskedőket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektetőket. Hegedűs Anita, a MANAP főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok a piaci folyamatokat nem csak erősíthetik, hanem bizonytalanabbá is tehetik. Amíg a pályázatok kiírása, vagy a rendelkezésre álló források bizonytalanok, hiába próbálják a beruházásokat ösztönözni. Az utófinanszírozás rendszere ugyancsak akadálya lehet a beruházásoknak. A nyugat-európai példákat tanulmányozva az látszik hosszú távon járhatóbb útnak, ha nem a beruházások, hanem sokkal inkább a termelés támogatására teszik a hangsúlyt. Ha meg lenne szabva a kötelező átvételi rendszer és ár, úgy a piacra belépő szereplők (a háztartási kiserőművek vagy napelem erőművek is) egyszerűen tudnak kalkulálni a beruházásaik megtérülésével. A német példát követve, ahol egész új iparág épült ki, Magyarországon is óriási lehetőségeket lehetne kiaknázni a megújuló energia piacán.
A német gazdaságkutató intézet elemzői szerint a megújuló energia hasznosításából Németország gazdasága egyetlen más országhoz sem hasonlítható módon fog profitálni, 1 millió új munkahelyet teremtve (a munkaerő piaci nyitásnak köszönhetően akár jól képzett magyar szakembereknek is). Ugyanakkor ha a 80 milliós Németországban egymillió új munkahely jöhet létre, akkor Magyarországon sem elképelhetetlen 100-120 ezer munkahely megteremtése ebben a szektorban, ha sikerül vonzóvá tenni az üzleti szféra befektetései számára az alternatív energiát hasznosító műszaki megoldásokat. A megújuló energia, az energiahatékonyság, az energiatárolás eközben pedig más hagyományos területek is új dimenziókat nyithat a munkahelyteremtésben és fenntartásban.
2011 novemberétől: kulturális örökség fenntartása, energiahatékony korszerűsítése
Már most érdemes megkezdeni a tervdokumentációk összeállítását, a költségvetések véglegesítését, novembertől ugyanis ismét beadható lesz a templomok, a kulturális örökséghez tartozó épületek fenntartására, energiahatékony korszerűsítésére kiírt pályázat – hívja fel a figyelmet dr. Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője és egyben az NLC Tanácsadói Csoport Kft. ügyvezetője, aki hozzátette: „A 100%-os támogatást az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, továbbá székhellyel, illetve telephellyel rendelkező non-profit szervezet, valamint egyházi jogi személy veheti igénybe. Munkatársaimmal mindehhez segítséget nyújtunk a pályázati dokumentáció előkészítésével, a projekteket pedig ingyenesen előértékeljük, jelenleg is több mint 40 sikeres templomfelújítási beruházást koordinálunk országosan”. A témával bővebben foglalkozik a Magyar Építész Kamara által is támogatott „Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása” című szakkonferencia 2011. október 20-án a Material Event Centerben, a CEP Expóval párhuzamosan, amelyet védnökként Dr. Tamási Judit és Káldi Gyula nyit meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve Dr. Kontra Jenő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részéről.
Nemcsak gazdasági, hanem szakmai kihívás is
Az építészeti örökségünk megőrzése nemcsak gazdasági, hanem szakmai kihívást is jelent, ám az építészszakma szerint ez ma már korántsem lehetetlen vállalkozás. Ezt az állítást az október 20-i konferenciáján példákkal is igazolják majd. A kihívás mindenesetre egyre nagyobb: a műemlékek száma csak 2011-ben 177 épülettel illetve helyszínnel bővült, köztük említhető a Wekerle-telep és a Pesti Vigadó is. Az októberi szakmai eseményen – amely az építészek, épületgépészek, önkormányzatok, egyházak, tervezők, kivitelezők, gyártók, energiatanácsadók, nyílászárókat, hőszivattyúkat forgalmazó, hűtés-fűtés, légtechnika, és napenergia területen tevékeny cégek, egyetemi, főiskolai hallgatók körét célozza meg – bemutatásra kerülnek mindazok a sikeres projektek, amelyek bebizonyították, hogyan lehet a zöld energiát, a környezettudatos építkezést a műemlékvédelemben is alkalmazni. A konferencia tematikájában szerepel többek között a műemlék épületek energetikai szabályozása, az egyházi műemlék épületek felújítása, az ökoépítészet (mintafalu projekt a vidékfejlesztés és az energiahatékonyság szolgálatában), az EU-előírások valamint a gyakorlati tapasztalatok, finanszírozási lehetőségek, támogatások és pályázatok kérdései is – hívja fel a figyelmet Simon-Lutring Tünde, a CEP Expo és a fent említet szakkonferencia konferencia szervezője, egyben a REECO Hungary Kft. cégvezetője.
Pályázzunk, de okosan!
Ma a Fundamenta és OTP Lakáskassza programok segíthetnek a lakosságnak pályázati részvételben az utófinanszírozásos rendszer mellett is. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) típusú pályázatok ráadásul a CO-kvóta miatt megtérülnek az államnak, ezért megéri kiírni. Látszik is a hatalmas érdeklődés iránta, így évente kétszer-háromszor is várható a kiírása. A lakossági részvételhez nem is kell a klasszikus értelemben vett pályázatíró, hiszen nem üzleti és pénzügyi tervek szakmai összeállításáról van szó, hanem formaűrlapokat kell kitölteni, ebben pedig a beruházás kivitelezői, illetve az ő energetikai szakértőik,tudnak segíteni, sőt érdekük is fűződik a nyeréshez. Vállalati szinten már komolyabb értelme van a pályázatnak, amelyre most – többek között – az Új Széchenyi Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv ad lehetőséget. A magyar vállalatok a nemzetközi, több régiót átfogó együttműködési lehetőségeket még nem használják ki, jellemzően a nyelvtudás, a nemzetközi kommunikáció hiánya miatt (a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatok terén például ezért nem elég aktívak a magyarok).
„Ami a kiadásokat illeti, a pályázatírás előzetes költsége az biztos, a nyerés viszont nem. Ezt a dilemmát azonban kellő előminősítéssel fel lehet oldani. A pályázati szabályokat és gyakorlatot ismerve szinte biztosra lehet menni, ha kellő tapasztalata van valakinek. Bár sok a pályázatírók között is a felelőtlen ígérgetés, vannak a piacon, akik visszafizetési garanciát vállalnak a munkára – tehát fel tudják mérni, mekkora a megvalósulás esélye. Az NLC Tanácsadói Csoport esetében nagyon komoly előminősítő rendszert állítottunk fel, így a pályázataink gyakorlatilag mind nyerni tudnak. A rizikó általában csak az marad, hogy nem tudni, hányan indulnak a pályázaton az adott pénzügyi keretre” – mondta el dr. Badacsonyi Tamás, a tanácsadó csoport ügyvezetője, aki azt is hozzátette: a nyeréshez fontos szempont a pályázat időben való elkészítése. Fontos, hogy nem a pályázat meghirdetésekor, a beadási lehtőség megnyílásakor kell elkezdeni a pályázat előkészítését, hanem hónapokkal korábban, hogy legyen idő az alapos és hibátlan benyújtásra. Lehetőség szerint már az első napokban be kell adni a pályázatot, így van reális esély arra, hogy az elsők közt legyen a pályázó, és nyerjen is. Aki nem veszi ezt figyelembe, az mire felocsúdna, már le is csúszik a támogatási lehetőségről.
