A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban gyakran felmerül az energiatárolás kérdésköre, sokan ezt látják kulcskérdésnek előbbiek elterjedése kapcsán.
Érdemes mindezt kettéválasztani lakossági és ipari szintekre, hiszen a volumen és gyakran a technológia is különbözik. Ami viszont hasonló, hogy egyelőre az árakkal küzd mind a két oldal, és bár többen jelentettek be új modelleket – lásd Tesla Powerwall, Samsung SDI ESS stb. – ezeket kevesen engedhetik meg maguknak. A kilátások azonban egyáltalán nem rosszak, sőt, most az látszik, hogy éveken belül eljutunk a kívánt technológiai fejlettséghez, ami a megfelelő árakat is magával hozza majd.
A megújuló energiaforrások kapcsán gyakran felmerülő kérdéskör, hogy tisztaságuk vagy éppen megbízhatóságuk mellett is ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, így hatékony energiatároló rendszerek hiányában nem biztos, hogy érdemes a megújulók tömeges elterjedéséről vitatkozni. Márpedig igazán hatékony energiatárolásra alkalmas technológiák egyelőre még nem elérhetőek a nagy nyilvánosság számára. Érdemes azonban körüljárni a kérdést, hiszen ez a nem túl távoli jövőben ugyanúgy része lesz életünknek, mint például az elektromos autók vagy a már említett megújulók.
Először is válasszuk két részre a témát: beszélhetünk lakossági és ipari szintű energiatárolásról. Előbbi kapcsán talán mindenkinek a Tesla által nemrég bejelentett Powerwall ugrik be először, de érdemes figyelembe venni, hogy például a Samsung, a Mercedes, a New York-i székhelyű Eos vagy éppen az angol Ambri is hasonló rendszerek fejlesztésével foglalkozik. A Powerwallról nem akarok sokat értekezni, hiszen rengeteg információ található róla a neten, magyarul és angolul egyaránt.
Kérdés, hogy meg tudjuk-e egyelőre fizetni. Ugyanis az anyagi oldala a kérdésnek, ami igazán problematikus: a Tesla kisebb modellje is 800 ezer forint körül mozog, a Samsungéi pedig, az interneten elérhető árak alapján, még ennél is magasabbak. Bár ezek a kapacitások már elbírnak egy családi ház energiaigényével és befektetésnek is jók lehetnek, a tömeges elterjedésükre azért még várni kell.
Ugyanez igaz az ipari megoldásokra is. A Citibank elemzése szerint nagyjából 150 és 230 $/Kwh szintre – ez jelenlegi árfolyamon számolva 43.500 és 66.700 forintot jelent – kell, hogy csökkenjen az energiatároló technológiák ára ahhoz, hogy megindulhasson a nagyméretű, mega-gigawattnyi szintű tárolók építése. Szerintük ez 2030-ra fog bekövetkezni, bár úgy számolnak, hogy addigra már mintegy 240 GW tárolókapacitás az emberiség rendelkezésére fog állni, mintegy 400 milliárd dollár értékben. De hogy ne csak ilyen bizonytalan, kissé negatív felhangú infók álljanak itt: a World Energy Council előrejelzése szerint az elkövetkező 15 évben 70 százalékkal fog csökkenni az energiatároló rendszerek átlagára, így a lakosságiaké is, ami azért mát biztató hír.
forrás: chikansplanet.blog.hu