Megkezdődött a vörösiszappal elöntött mezőgazdasági területeken az (fás szárú) energianövények ültetése. Szabó Csaba miniszteri megbízott tájékoztatott a külterületeken folyó munkálatokról.
Elmondta: az érintett gazdákkal közösen abban állapodtak meg, hogy energianövényeket ültetnek azokon a termőföldeken, amit a vörösiszap tavaly októberben elöntött. A lúgos anyag 1305 hektár területet érintett valamilyen mértékben, amit teljesen elöntött, az 750-800 hektár. Ennek azonban egy része kaszáló, erdő. Szántóterület, amelyen energianövények nőnek majd, 5-600 hektár. Az energiaültetvény közös vállalkozása a földtulajdonosnak és a szaporítóanyag tulajdonosának, folytatta a miniszteri megbízott. A sajtónak bemutatott területen nyár erdő áll majd, amit két év múlva aratnak. Szabó Csaba megjegyezte: élelmiszert nem érdemes előállítani Devecserben és Kolontáron, mivel a köztudatba bekerült a szennyeződés ténye. A versenytársak is erősítik a rossz hírt, ennek illusztrálására Szabó Csaba elmesélt egy történetet, miszerint egy megbeszélésen, Devecserben felállt valaki és elmondta, hogy a tehenek itt vörösiszapos füvet legelnek, s mindenki ezt a tejet issza. Holott ennek éppen az ellenkezője igaz: a térségben előállított termékeknek semmi baja. Csak a híre rossz.
Az energianövények telepítésével kapcsolatban megkérdeztük, mindenütt fás szárú növényeket ültetnek-e, mire Szabó Csaba úgy reagált: nem szólnak bele a gazdák döntésébe, mindenki azt ültet, amit akar. A vitát, hogy fás, vagy lágyszárú növényeket ültessenek az iszapos területen, Szabó Csaba álvitának és teljesen feleslegesnek ítélte meg.
Elmondta viszont, hogy a külterületeken – ide értve a Marcal medrét is – még több százezer köbméter vörösiszapot kell összegyűjteni. Negyvenezer köbméter iszap van még a Devecser melletti halastóban, ide a jövő héten kotróhajó érkezik, s elkezdi az iszap kiszedését a mederből. Eddig “csak” a folyadékot szivattyúzták a tóból. A külterületek mentesítése június 30-ig befejeződik, mondta végül a miniszteri biztos, de a Marcalé elhúzódik. Elvégezték az iszapmentesített termőterületek talajvizsgálatát és azt állapították meg, hogy a lúgos szennyeződés következtében a talaj mikroorganizmus állományában jelentős pusztulás ment végbe. A talajban természetes állapotban tíz a tizenhatodikon mennyiségű baktérium él, a vörösiszappal elöntött területeken viszont csak tíz az ötödiken mennyiségben található belőlük. Ezért a termőterületeket baktériumtrágyával kezelik, amit nagy mennyiségben a gyártó cég ajánlott fel adományként.