Elképesztő mennyiségű vizet fogyasztunk, miközben nem is tudunk róla. Nézzük, mennyi vízfelhasználással jár ételeink és használati tárgyaink előállítása.
A klímaváltozás hatásával, valamint a világ népesség- és fogyasztás növekedésével, az évente egy lakosra jutó készletek vészesen csökkennek (sokfelé 1000 köbméter/fő/év érték alá, amelynél a gazdálkodás kezd kritikussá válni). Az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Jelenleg ez az arány 10 százalék körüli, e mellett már most több mint egymilliárd ember nem tud biztonságos ivóvízhez jutni. A vízfogyasztás persze nem csak az ivóvízellátással függ össze: Ételeink, használati tárgyaink előállításához is – közvetlen vagy közvetett módon – vízre van szükség, amiből bizony elképesztő mennyiséget használunk, miközben nem is tudunk róla.
Vízlábnyom
A vízlábnyom fogalmát annak mérésére vezették be, hogy egy-egy termék előállítása mennyi vizet igényel. Európában a felhasznált vízmennyiség java részét, 44%-át az energiatermelés emészti fel, 24%-át a mezőgazdaság, 21%-át a lakossági vízellátás, 11%-át pedig az ipar. Ami az energiatermelést illeti, csak ízelítőként, egyetlen 60 wattos égő 12 órányi világításához 6o liter vízre van szükség. A folytatás az ecolounge.hu-n olvasható.
Itt a ”víztelen” farmernadrág
Átlagosan 42 liter víz felhasználása kell ahhoz, hogy egy farmernadrág elkészüljön. E vízmennyiség nagy részével a ”viseltes” állag létrehozása okolható, ugyanis rengeteg mosás kell ahhoz a ruhagyárban, hogy az a fajta rongyos külső létrejöjjön, ami manapság oly divatos. Vajon mennyire tudják a vízigényes termékek gyártói csökkenteni a vízlábnyomukat?
forrás: piacesprofit.hu