Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) júniusban hirdette meg legújabb programját, amelynek célja, hogy az elkövetkező 10 évben széles körben elérhetővé tegye a fenntartható energiaellátást a ma még vezetékes energiaszolgáltatásokat nélkülöző régiók lakosai számára is. A program elsősorban a megújuló energiaforrásokra koncentrál, amelyek révén akár szigetüzemben is biztosítani lehet az ellátást az infrastruktúrától elzárt területen élők számára. Jelenleg mintegy 1,3 milliárd ember él villamos energia nélkül a bolygón, 2,6 milliárdan még mindig biomasszát (fát, egyéb növényeket, állati trágyát) használnak főzésre és fűtésre.
A program első éveiben a szervezet elsősorban arra fókuszál, hogy a nők és gyermekek egészsége érdekében súlyponti helyeken – kórházakban, rendelőintézetekben – tegye elérhetővé a megfelelő villamos- és hőenergia ellátást. A program vezetője szerint ez lehet az első lépés, hogy felszámolják a globális energiaszegénységet, ezzel biztosítva lehetőséget a fejletlen régiók társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez.
A törekvés érthető – az egészség sok esetben a megfelelően stabil energiaellátástól függ. A harmadik világban a nők és gyermekek halálozásában az egyik legnagyobb szerepet a megfelelő energiaellátás hiánya okozza. Villamos energia nélkül ugyanis lehetetlen megfelelően tárolni az életmentő gyógyszereket, oltóanyagokat és vért. Hiába áramlik megfelelő, minőségi felszerelés ezekre a területekre, hiába van elég gyógyszer, műtéti anyag és kellően felkészült szakorvos egy intézményben, ha villamos energia nélkül nincs világítás a műtőkben.
Egy megdöbbentő adat: évente 29 millió nő hal meg szülés közben a fejlődő országokban. Ezeknek a haláleseteknek a döntő többsége az energiaszegénység miatt következik be az ENSZ szakértői szerint. Sok esetben a vajúdó asszonyokat a világítás hiánya miatt küldik el a kórházakból, de jelentősen növeli a kockázatokat a petróleumlámpák használata is szülés közben, ráadásul sötétben a császármetszést is lehetetlen elvégezni.
Hasonlóan meglepő az a számadat, amely a belső légszennyezés (a biomassza és szén égetése révén életterekbe kerülő korom és füst, mérgező gázok) miatt bekövetkező haláleseteket írja le. Évente csak emiatt 4 millióan halnak meg világszerte. Jellemzően az otthonülő asszonyok és fiatal gyerekek. A gyerekek körében a tüdőgyulladás miatt bekövetkező halálesetek fele írható a belső légszennyezés számlájára.
A teljes cikk itt olvasható.