Építkezés: aktívan vagy passzívan?

Bővül a család, és kell a több hely? Az elavult ház helyett modernebbe vágyunk? Az egyik megoldás az építkezés, de ma már nem egyértelmű, hogy hogyan tesszük ezt. Ha haladni akarunk a korral, és fontos a majdani épület energiafelhasználása is, akkor építhetünk energiatermelésre alkalmas aktívházat, vagy éppen alacsony energiafelhasználású passzívházat.

Most még mindenki – érthető módon – a hólapátolással van elfoglalva, a tavasz beköszöntével beindul az építkezések időszaka. Aki ekkora fába vágja a fejszéjét, már biztosan átgondolta, hogy mekkora házat, hány szobát, és milyen stílusban építkezik. Egyre többen szakadnak el a megszokásoktól és gondolkodnak energia hatékony megoldásokban, így a hagyományosnak mondható építkezéstől eltérő módon aktív, vagy éppen passzívházzal teszi értékesebbé épített környezetünket. De mi is a legnagyobb különbség? Aktívházaknak nevezzük azokat az ingatlanokat, amelyek több energiát termelnek egy év alatt, mint elfogyasztanak, az elért a többletet pedig visszatáplálhatják az elektromos hálózatba. Aktív házból még jóval kevesebb található Magyarországon, de egyet kívül belül még sokáig meg lehet tekinteni, és ötleteket meríteni. Miután a madridi Solar Decathlon versenyen hatodik helyet ért el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata Odooprojekt című pályázatával, egy aktív házzal, az épületet hazaszállították, és tavaly november óta két éven át megtekinthető Budapesten, az egyetem központi épületének az udvarán. Az ODOO nevű projekt egy olyan 45 négyzetméteres, két személyre tervezett családi ház, amely az épületen kívül egy teraszt és az azt lezáró falat foglalja magába. A tetőn és az említett falon összesen 60 négyzetméternyi napelem termeli a villamos energiát, óránként 9 kilowattot képesek előállítani. A falakat és a tetőt 24 centiméter vastag cellulóz – újságpapírból készült – hőszigeteléssel látták el.

A padlóban és a mennyezetben lévő csőkígyó, illetve légcsatornák biztosítják a hűtést és a fűtést, amelyet levegő-víz hőszivattyú táplál. A nappali többlet energia a hálózatba kerül, az éjszakai – jóval kevesebb – áramot pedig onnan vételezi a ház. A passzívházat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzív házak meghatározott energiát fogyaszthatnak csak, fűtésre négyzetméterenként nem fogyaszthat évi 15 kWh-nál többet és a teljes primer energiaigénye sem lehet több mint évi 120 kWh/négyzetméter (Összehasonlításképpen, egy hagyományos izzólámpának 40-100 watt, a kompakt fénycsöveknek már csak 8-20 watt a teljesítménye.). Ez egy régi építésű ingatlan felhasználásának a 10-20 százaléka csak. (A tervek szerint 2020-tól az Unióban már csak ilyen alacsony energiafelhasználású házak építhetőek újonnan.) Egy passzívház tervezésénél komplex szemléletmódra van szükség, hiszen a nívós építészeti megjelenés kialakítása mellett az energetikai szemlélet és épületfizikai ismeretek is fontos szerepet játszanak. Természetesen a hagyományostól eltérő megoldásnak ára van: a fejlesztések alapján elmondható, hogy a passzív házak építési költsége nagyjából húsz százalékkal haladja meg a klasszikus családi házakét szerkezetkész állapotban.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.

Nincs hozzászólás

  1. Ez aktív ház !!!

    100 m2-es ház fűtési igénye:
    – könnyűszerkezetes ház: átlagosan 9-11 kW
    – hagyományos tégla építésű ház: átlagosan 18-25 kW
    – Löglen technológia: átlagosan 2-4 kW

    • Egy hagyományos technológia fűtési-hűtési igényéhez képest, az épület fenntartása annak 1/5-1/7-e. Ezekben az épületekben nincs szükség hűtésre !

    • A mai időjárási viszonyok között lassan többet hűtünk, mint fűtünk.