Épületenergetikai követelményértékek optimalizálása

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet a Belügyminisztérium megbízásából a hazai épületekre vonatkozó hazai energetikai követelményértékekkel kapcsolatos költségoptimalizálási számításokat, vizsgálatokat készített, ami az Európai Bizottságnak benyújtandó jelentés tervezetének része.

A számítások elkészítésének célja, hogy ez alapján a tagállamok olyan mértékben tudják szigorítani a különböző épületekre vonatkozó nemzeti energetikai előírásokat, amely a várható élettartam és a költségek, valamint a megtakarítások alapján – jelen ismereteink szerint – a legracionálisabb megoldást eredményezi, írja az energiaklub.hu.

A költségoptimalizálási számítások módszertanát a 2010/31/EU Irányelv, illetve a Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete határozza meg.

Az elkészült munka jelentősen meghaladja az Európai Bizottság által előírtakat, az Energiaklub azonban kiemelkedőnek tekinti az energiahatékonysági szakpolitika fontosságát, és ezzel is hozzá kíván járulni a szakpolitikai döntések minél alaposabb előkészítéséhez.

A kapott eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg hatályos elemszintű követelményértékeknél (U-érték) mind a meglévő, mind az új épületek esetében szigorúbb követelményekre van szükség, mert ezek a jelenlegi értékeknél minden esetben jelentősen kedvezőbb eredményt adnak. Az eltérés mind a primerenergia-felhasználás, mind pedig az épületelemek élettartama során felmerülő (globális) költségek tekintetében igen jelentős, vagyis a költségoptimum-számítások alátámasztják a 7/2006 TNM rendeletben foglalt követelményértékek szigorításának szükségességét.

Ajánlott tartalom

Csak idő kérdése, hogy mindent lekörözzön a szél- és napenergia

A Nemzetközi Napenergia Társaság szerint 2023-ban a nap- és a szélerőművek együttesen a globális nettó villamosenergia-kapacitásbővítések 80%-át tették ki.