Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Program néven 10 évre szóló korszerűsítési programot fogalmazott meg a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉSZ), amelyben egy Zöld Bank létrehozása is szerepel – a programot szerdán a Construma építőipari szakkiállítás egyik kísérő konferenciáján mutatják be az érdeklődőknek.
Magyarországon az energia 40 százalékát az épületek használják fel, ennek kétharmada jut a fűtésre-hűtésre. Egy 10 éves épületenergetikai korszerűsítés végén a szén-dioxid-kibocsátás 10-13 százalékkal csökkenne, és legalább 200 ezer új munkahely létesülhet – áll a program összefoglalójában.
Nem elhanyagolható az sem, hogy az ország energia függősége csökkenne, és jelentősen kisebbek lennének a lakók fűtésszámlái is.
Felújítani csak azokat a lakásokat szabad, amelyek még 20 évig korszerű életkörülményeket biztosítanak – mutat rá az anyag. Az új lakásokat pedig eleve alacsony energiaigényűként kell megépíteni.
A felújítást egy állami tulajdonú, úgynevezett Zöld Bank finanszírozná. Az elképzelés szerint a támogatás több rétegű volna: lenne benne visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, de támogatott és piaci kamatozású hitel is. A felújítást egy mentori ügynökség irányítaná, amely egybefogná a teljes folyamatot, a tervezéstől a pályázat elkészítésén át a kivitelezésig.
A támogatás odaítélésére egy pontszám szolgálna. Ez több kritérium egybefoglalt mérőszáma lenne. Ausztriában működik hasonló, ott a kiindulási alap az, hogy a felújítás után mennyi energiát fogyaszt a lakás. Csak ha az előírt limitnél kevesebbet, akkor jöhet szóba a támogatás, amelynek nagysága ezután a megtakarítástól, a fűtési módtól, illetve az alternatív energiák felhasználásától függ.
A program kifejti, hogy csak arra feljogosított – akkreditált – tervezők és kivitelezők vehetnek részt a programban. A hőszigetelés és az ablakcsere látszólag egyszerű, de az ilyen házakba már gépi szellőzést kell beépíteni, és át kell alakítani az fűtési rendszert is.
A program csak akkor működik, ha az állam vállalja évi 200 ezer lakás felújítását, mivel ezt lehet folyamatosan követni anyaggal és szakemberrel. Ha az állam évi 200 milliárd forintot tesz be a rendszerbe – ideértve az uniós forrást is – akkor ez további 500-700 milliárd forintot mozgat meg – állítják a program készítői.