Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Épületfelújítás: kezdjük a falnál. Kiszámoltuk!
Tudj meg többet: Napenergia

Épületfelújítás: kezdjük a falnál. Kiszámoltuk!

Ha épületfelújítással szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először is át kell gondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez.

Hőszigetelésben gondolkodnunk kell, az szinte biztos. Kérdés, hol és milyen mértékben. Példánkban a hőszigetelő anyagokat gyártó BACHL szakértőjével tekintjük falazat korszerűsítésének lehetőségeit.

Fontos a megújuló energia használata, sőt új építésű épületek esetén jövőre részben kötelező is, de előnyös, ha épületfelújítás után egy megújuló energiát hasznosító berendezéssel megtermelt energiával nem az utcát fűtjük. 

A finisében vagyunk annak a folyamatnak, amely szerint 2021. január 1-je után csak közel nulla energiaigényű épületek valósulhatnak meg, sőt az épület energiafogyasztásának egy meghatározott részét megújuló erőforrásokból kell fedezni. Ez persze nem egy meglepetésszerűen előírt dátum, sőt volt egy viszonylag hosszú, a felkészülésre rendelkezésre álló idő. 

Nulla energiafelhasználás: érthető elv, talán ma már magyarázni sem kell az okokat, azért álljon itt néhány jellemző szám.

A települések károsanyag-kibocsátásának összességében akár több mint 40%-a köthető valamilyen formában az építőiparhoz. Átlagosan 28% a hűtés-fűtés és energiaellátás számlájára írható, további 14% pedig az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódik. A gyakran elavult gépészeti berendezésekkel biztosított energia – és a ráköltött pénz – a rosszul hőszigetelt falakon, nyílászárókon távozik. 

Tehát fontos „zöldítenünk” a közlekedési és fogyasztási szokásainkon, de hasonlóan kell eljárnunk épületeink kapcsán is. Mindez viszonylag költségesnek tűnő vállalkozás, de számítások igazolják, hogy az épületek energiatakarékosabbá tételére költött pénz megtérülő befektetés. Aki azonban a megtérülésnél csak az éveket számolja és ez alapján dönt, nem jó úton jár, legalábbis a fenti előírásokat, tényeket és számokat figyelmen kívül hagyja.

Más kérdés, hogy mennyire sikerült a magyar építési szokásokat, vagy nevezzük építési kultúrának, a megfelelő irányba terelni? Sajnos a magyar lakosság döntő része olyan energetikai állapotú, kifejezetten energiapocsékoló otthonokban el, amelyekhez képest a januártól szabályosan épülők fényévnyi távolságra vannak. 

De mit tehetünk, ha építünk, és ha felújításra készülünk. Vagy ha nem készültünk, de e sorok olvasása után elgondolkodunk rajta.

Tekintsük át „hőszigetelési lehetőségeinket”!

Tévhit, hogy csak építési költségek komoly emelkedésével érhető el az előírás szerinti közel nulla energiafelhasználású új építésű otthon. A hőszigetelési vastagságok növekedése persze nem elkerülhető, ám a megfelelő eredményt a különféle szerkezetek energetikai finomhangolásával érhetjük el. Az építkezők számára hasznos információk a „Mit nyerünk a hőszigetelés vastagságán?” című cikkben.

Kezdjük a falazatnál és forintosítsuk is!

Egy-egy épületen több hőszigeteléssel jobbá tehető szerkezetet találunk: ilyen a falazat, a lábazat, a pince, a födém, a tető, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. Az, hogy melyik hőszigetelésével érjük el a legjobb eredményt, épülettől, igényeinktől és pénztárcánktól is függ. Most tekintsünk át a leggyakrabban fókuszba kerülő területet, a falazatot és forintosítsuk is a kiadásainkat.

Vegyünk példának egy 120 m2 alapterületű, földszintes, nyeregtetős, egyszerű épületet, amelynek szigetelendő falfelülete (lábazat és nyílászárók nélkül számolva) 200 m2.

Számos szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik egy hagyományos tömör tégla falazat, mint modern társai, hőtechnikai jellemzők tekintetében azonban gyakran szorul javításra – mindkettő.

Ha a mai kornak megfelelő, vagy inkább előremutató energetikai szintet szeretnék elérni, és a példánkban szereplő épület modern, 30 cm vastagságú téglafalú, úgy minimum 15 cm, míg ha 25 cm vastag tömör téglából épült 21 cm hagyományos EPS-t hőszigetelést érdemes beépítenünk. A hőszigetelő anyag költsége 30 cm-es falra bruttó 420.000 forint körüli összeg, átlagos kivitelezési és egyéb anyagdíj költséggel hozzáadásával 2.370.000 Ft. Mindez 25 cm tömör téglafal esetén a hőszigetelést tekintve bruttó 590.000 Ft, kivitelezéssel és egyéb anyagdíj együtt pedig 2.540.000 Ft.

Ha az elmúlt években egyre közkedveltebbé váló grafitadalékos polisztirolt használjuk, amely kb. 20%-kal kedvezőbb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, akkor 15 és 19 cm-elérhető a kívánt hatás.

A fal teljes vastagságát nézve egy régi falra tett jobb hőszigeteléssel vékonyabb méret érhető el. Modern téglafal 30 cm+15 cm=45 cm, míg a réginél 25 cm+19 cm=44 cm. A költségünk pedig anyag- és munkadíjjal együtt az első esetben bruttó 2.475.000 és bruttó 2.615.000 Ft lesz.

Bővebb információ: www.bachl.hu

 

 

(X)


Ajánlott tartalom

MNB-alelnök: zöld ajánlás készül a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján szerdán.