Kevesebb, mint száz év alatt a Föld erdőinek több mint felét kivágták, vagy leégett, ezáltal élettelenné, csupasszá és védtelenné váltak a területek.

Érdekességek – az erdőink

Kevesebb, mint száz év alatt a Föld erdőinek több mint felét kivágták, vagy leégett, ezáltal élettelenné, csupasszá és védtelenné váltak a területek.

Több, mint ötvenmillió hektárnyi trópusi esőerdőt semmisítenek meg minden évben. Ez annyi fa, amennyivel le lehetne fedni egész Angliát és Skóciát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslései szerint, amennyiben a pusztítás folytatódik, 1-2 éven belül az esőerdők egyötöde nyomtalanul eltűnik.

A féktelen fakitermelés egyik oka a területszerzés a mezőgazdaság számára. Ezen kívül a hatalmas pusztító tüzek is jó pár fajt veszélyeztetnek. Ilyenek például az orangután, a foltos leopárd, valamint számos ritka erdei madárfaj.

Mit lehetne úgy jellemezni, mint „a legpusztítóbb brazil tűz”? 1998 tavaszán a 250 mérföld hosszan pusztító lángok Roraima állam szavannáinak és erdőinek 15 %-át semmisítette meg. Csak hogy el tudjuk képzelni, ez kb. Belgium területének felel meg. A tűzvész mintegy kétharmadát tüntette el a térségben élő növény- és állatvilágnak.

Indonéziában 300.000 hektárnyi erdő égett le, Kelet Kalimantanban, és több mint 5000 ember szenved a szmoggal összefüggő betegségekben.

Körülbelül 8 milliárd dollárt kellene fordítani egy öt évre szóló cselekvési tervre, mely által megvédhetők lennének a megmaradt trópusi erdők.

Míg Malajzia viszonylag tiszta, egyes részei, például a Siri, Sarawakban a szennyezés indexe 500 felett van, mely veszélyt jelent az emberi egészségre.

Vietnámban, Thaiföldön, Mongóliában, Oroszországban, Ausztráliában, Ruandában és számos más országban égett már nagy területen az erdő.

Az erdőirtás az Amazonas területén 1995-ben elérte a jegyzett legmagasabb szintet – ez 29.000 négyzetkilométer, mely New Jersey és Connecticut területének felel meg- egyetlen szezon alatt.

Ajánlott tartalom

A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából.