Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból.

Erdőirtás: mégsem az ember a hibás?

Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból.

Az Ohiói Állami Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a fakitermelés és mezőgazdasági termelés céljából végzett erdőirtás miatt nagyjából 92 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe 1900 óta – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az ohiói egyetem munkatársa, Brent Sohngen szerint ez a becslés nagyjából egyötöde a korábbi tanulmányokban megállapított 484 milliárd tonnának, ami az emberhez köthető összkibocsátás egyharmadát teszi ki az elmúlt 119 évben. A professzor szerint a korábbi becsléseket az erdők természetes úton történő regenerálódására alapozták, figyelmen kívül hagyva az olyan erdőgazdálkodási gyakorlatokat, mint a faültetés, a fajtaváltogatás, a körültekintő trágyázás, az öntözés és az erdőnövekedést elősegítő egyéb eljárások. A Journal of Forest Economics című folyóiratban publikált új tanulmány készítői egy olyan új modellel dolgoztak, amely figyelembe veszi ezeket a tényezőket. A szakemberek szerint, ha összevetjük a csaknem 1300 milliárd tonnányi szénre rúgó ipari kibocsátással, akkor az ember általi földhasználat és annak változásai viszonylag kis mértékben járultak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz az érintett időszakban. A kutatók korábban úgy becsülték, hogy az emberhez köthető emisszió nagyjából 27 százalékáért az erdőirtás a felelős, ám az új eredmények szerint ez az arány mindössze 7 százalék. Az új eredmények azt sugallják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését célzó erőfeszítéseknek döntően az iparra kellene irányulniuk. A szakemberek szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az erdőket ezentúl figyelmen kívül kell hagyni, ha környezetvédelemről van szó. Sohngen szerint a fáknak jelentős szerepe lehet a klímaváltozás elleni védekezésben, de ehhez az kell, hogy a világ kormányai elősegítsék az erdőségek még hatékonyabb kezelését.
mti

Ajánlott tartalom

Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C).