Erdőkárok a magyar erdőkben

Az emberi tájátalakítás előtt Magyarország körülbelül 85%-át erdő fedte. Az országos erdőkár nyilvántartási rendszer részeként az erdőgazdálkodók a legjelentősebb erdészeti károkat az Erdészeti Tudományos Intézet felé jelentik.

Az erdészeti károknak két csoportjuk van, az abiotikust élettelen környezeti tényezők okozzák. Ebbe az osztályba sorolják a szélsőséges időjárás okozta viharkárokat, a jégtörést és az aszálykárt. A másik a biotikus, ide tartoznak a gombák és a kórokozók. Valamint az olyan rovarok, mint a gyapjas pille, aminek hernyói tízévente teljesen lecsupaszítják a tölgyfák lombjait. Az erdővédelmi mérő és megfigyelési rendszer az úgynevezett EMMRE az erdő életével kapcsolatos adatokat vizsgálva, az erdő változását és egészségi állapotát méri. A nemzetközi hálózat részeként a mintavételi pontban található 24 fa gyökerétől a lombkoronáig gyűjtenek adatokat, amit évről évre újra vizsgálnak. A programban résztvevő 33 országban ugyanolyan módszerrel méri a fák egészségi állapotát.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos osztályvezetője szerint habár a klímaváltozás miatt folyamatosan csökken a hazai erdők egészségi állapota, összességében nem kell aggódni értük. Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy bár jelenleg kiemelkedő károsodás nincsen, az adatok minden évben változhatnak.

Ajánlott tartalom

Vasárnap kezdődik a fővárosi tavaszi nagytakarítás

Tavaszi nagytakarítást lesz április 21-én és 28-án a Nagykörúton és környezetében, továbbá a főváros számos forgalmas közterén és csomópontjában a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. és Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésében.