Erdőkre kérik a szén-dioxid kvóta egy részét az erdőtulajdonosok

Jól hangzó, de alacsony hatásfokú és költséges programok helyett a szén-dioxid kvóta egy részét inkább erdőkre, azok felújítására, fenntartására fordítsuk, mert ez a leghatékonyabb és leginkább költségtakarékos módszere a globális felmelegedés elleni harcnak – javasolja az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ).

A MEGOSZ közleményében emlékeztet arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1 milliárd forintot különített el régi típusú, nagy energiafelhasználású háztartási berendezések, főként hűtőgépek irányított cseréjéhez. Ezzel annyi energiát takarítanánk meg – hangzott el az erről szóló hírekben -, mint 200 hektár tölgyerdő 1 éves szénmegkötése.

Az erdésztársadalom ezért a pénzért 2000 hektár, vagyis tízszeres területű tölgyerdőt tud létrehozni, ami nem egy, hanem 120 évig köti meg a légköri szenet. Így a befektetés környezetvédelmi megtérülése több mint ezerszerese a korábban említett programnak, azonban erről a lehetőségről viszonylag keveset tudhatunk meg a hírekből – hívja fel a figyelmet a szövetség.

A MEGOSZ tájékoztatása szerint a jó idő beálltával megindult a tavaszi erdősítési szezon. Ennek keretében az erdészek az erdők felújításakor és az új erdők létrehozásakor, az úgynevezett erdőtelepítések során több mint 100 millió darab csemetét ültethetnek ki optimális esetben, az időjárás függvényében, mintegy tízezer hektáros nagyságrendben. A megújuló erdők fontos szerepet játszanak a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében, a légköri szén megkötésében és tartós tárolásában, az emberek egészségének megőrzésében, mégsem részesülnek a szén-dioxid kvóta eladásából származó bevételekből – hangsúlyozza az erdőtulajdonosok közleménye.
A MEGOSZ kéri ezért valamennyi, az erdők ügyében elkötelezett erdész és zöld civil szervezet, gazdasági társaság, minisztérium és szakhatóság, de valamennyi politikai párt csatlakozását is kezdeményezésünkhöz.

Ajánlott tartalom

Kémiai molekulákból kiindulva teremtene életet Szathmáry Eörs három külföldi kutatótársával

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.