A világjárvány során a távközlési hálózatok minden korábbinál fontosabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében, a következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség az újraindulás során csökkentse karbonlábnyomát – hívta fel a figyelmet az Ericsson elemzése.
2020-ban az átlagos fogyasztó naponta 2,5 órával több időt töltött a vezetékes és napi 1 órával többet a mobil szélessávú hálózatokon az Ericsson Mobility Report szerint. Mivel ezek a felhasználási módok nagy sávszélességet igényelnek, mindez nem lett volna lehetséges, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek a 4G, illetve az 5G mobilhálózatok fejlesztésébe – mutatott rá a távközlési berendezéseket gyártó vállalat az elemzésében. Kiemelik: az 5G technológia energiahatékonyabb a mobilhálózatok korábbi nemzedékeinél, ráadásul a mobil hálózatba kapcsolt intelligens eszközök közötti (IoT) kapcsolatok és az MI megoldások elősegítésével számos iparág zöldítéséhez járulhat hozzá.
Az 5G energiahatékonyabb bázisállomások kiépítését teszi lehetővé a korábbi mobiltechnológiáknál. Az Ericsson az elmúlt néhány hónapban a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G adategységenként 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél. A svéd vállalat számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.
Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal. A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdasági termelésben is jelentős kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást eredményeznek – fejtik ki az elemzésben. Közölték azt is, hogy az Ericsson a texasi üzemét már “okos gyárrá” alakította, és így a hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén 5 százalékkal tudta csökkenteni – a napelemek használata miatt eleve alacsonyabb – energiafogyasztását, és hasonló mértékben a hulladékmennyiségét is.