Értéknek tekintik a cégvezetők a fenntarthatóságot egy felmérés szerint

A cégvezetők jelentős része értéknek tekinti a fenntartható működést, nem csupán költségként veszi figyelembe – közölte a K&H kedden az MTI-vel.

Felmérésük szerint a környezetterhelés annak ellenére is fontos szempont maradt a cégek értékelésében, hogy némiképp háttérbe szorították a gazdasági nehézségek. A legnagyobb vállalatok különösen aktívak, a 4 milliárd forintos árbevétel felettiek 54 százalék készített már fenntarthatósági stratégiát. Számukra ez azért is fontos, mert a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell készíteniük – írták. A közlemény szerint a nagy cégek példáját idővel a kisebbek is követik, mivel az Európai Bizottság javaslata az értéklánc teljes szén-dioxid-kibocsátásával számol, tehát a nagyvállalatok meg fogják követelni az alkalmazkodást a beszállítóiktól. A visszajelzések szerint sokan félnek ugyan, hogy a fenntarthatósági beruházások a nyereségük rovására mehetnek, de például a társadalmi felelősségvállalás a cégek méretétől függetlenül egyre erősebb – tették hozzá.

A visszajelzésekből az is kiderül, hogy az utóbbi időben főképp a mindennapi környezettudatosság javult, 93 százalék például ma már szelektíven gyűjti a hulladékot, 88 százalék pedig csökkentette a papírfogyasztását, és 86 százalék mérsékelte az energiafelhasználását. Egy év alatt 76 százalékról 81 százalékra nőtt az aránya azoknak a cégeknek, amelyek energiatakarékosabb gépekre váltottak, és 41 százalékról 50 százalékra azoké, amelyek hőszigetelték az ingatlanukat, illetve megújuló energiaforrásokat használnak. A K&H április 17. és május 9. között készült fenntarthatósági felmérésében 360 közepes és nagyvállalat vett részt. A megkérdezett cégek éves árbevétele meghaladta a 300 millió forintot, nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat és térség – olvasható a közleményben.

Ajánlott tartalom

Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.