Északi Áramlat – Berlin nem tervezi a 2-es vezeték beindítását

“Nice try” (ügyes próbálkozás) – fogalmazott tájékoztatóján Christiane Hoffmann helyettes kormányszóvivő a Gazprom közleményével kapcsolatban, amelyben az orosz állami energetikai óriáscég az utóbbi napokban észlelt szivárgásokkal összefüggésben kifejtette, hogy az Északi Áramlat-2 B-jelű vezetékszálán “technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll. Christiane Hoffmann hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1 vezetéken, hanem inkább “politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint “nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó. Az Északi Áramlat-2 vezetékei az Északi Áramlat-1 két vezetékszálával párhuzamosan, a Balti-tengerben futnak. Lefektetésüket tavaly fejezték be, és el is indították a rendszer üzembe helyezését célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadás területek függetlenségét.

Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen visszafogta, majd augusztusban teljesen leállította a rendszert. Szeptember végén szivárgást észleltek mindkét vezetékrendszeren. Szerdán a Der Spiegel című német hírmagazin a hírportálján azt írta, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megállapításai szerint “célzott szabotázs” történt, és a művelet “nagyfokú összetettsége” miatt valószínűsíthető, hogy valamilyen “állami szereplő” van a háttérben. Christiane Hoffmann a Der Spiegel jelentésével kapcsolatban kérdésre válaszolva közölte: egyelőre csak annyit lehet kijelenteni, hogy az eset minden körülménye “szándékos szabotázsra” utal. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A kormány tervei szerint 2024-re 10 százalék alá csökkentik az orosz import arányát. Ezt szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.

A szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerdai jelentése szerint Németország földgázellátása stabil, bár “a helyzet feszült, és nem zárható ki, hogy további romlik”. Mint írták, az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 vezetékeken “történt események” nem befolyásolják az ellátást, hiszen az Északi Áramlat-1-en a meghibásodás előtt szünetelt a szállítás, az Északi Áramlat-2-őt pedig nem helyezték üzembe. Közölték, hogy a földgáztározók töltöttségi szintje 92,53 százalék. Hozzátették, hogy a nagykereskedelmi árak erősen ingadoznak, de az utóbbi időben jelentősen csökkentek, az előző héten több mint 50 százalékkal. Ugyanakkor a vállalatoknak és a háztartásoknak így is “nagyon magas gázárakra” kell számítaniuk – emelte ki a Bundesnetzagentur, hozzátéve, hogy a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos földgázfelhasználás fontosságát”.

 

mti

 

Ajánlott tartalom

Az amerikai energiatermelés fokozását célzó intézkedéseket jelentett be Donald Trump

Az amerikai energiatermelés fokozását és az energiahordozók exportjának növelését célzó intézkedéseket jelentett be az amerikai elnök pénteken.