Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint kétszáz év után új otthonra lel Európa egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye: A jövő múzeuma és gyűjteményi központja épül Debrecenben. Több mint 100 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. Ez az épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja lesz. A kormány döntése alapján a Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni Kiállítóépülete és Gyűjteményi Központja Közép- Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz. A Magyar Kormány célkitűzése, hogy az országban egyedülálló gyűjteményi módszertani, digitalizációs és oktatási központ jöjjön létre, amely egyfajta mintaprojektként szolgál, Debrecenben az intézmény két helyszínének kölcsönhatásával valósul meg.
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, amelyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj. Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója így fogalmazott: „A nemzet több mint 100 éve vár arra, hogy saját, önálló Természettudományi Múzeuma legyen, ahol elhelyezheti és a mai kor igényeinek megfelelően bemutathatja az egykor Gróf Széchényi Ferenc felesége, Festetics Júlianna által 1803-ban adományozott kőzetgyűjteményre alapozott, mára 11 milliós tételszámú természettudományi gyűjteményt. Az új kiállítóépület és a kapcsolódó gyűjteményi központ az intézmény és a gyűjtemény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egységet alkot.” – emelte ki.
A régióban egyedülálló zöldmezős beruházásban valósul meg a gyűjteményi központ
A Magyar Természettudományi Múzeum Gyűjteményi Központja – Közép-Európában egyedülálló zöldmezős beruházás keretében – összesen csaknem 43.000 négyzetméteren világszínvonalú gyűjteményi- és látvány raktáraknak, kutató-műhelyeknek ad otthont. Az új debreceni gyűjteményi, kutatási, oktatási és digitalizálási központ a természettudományos kutatások bázisaként a gyűjteményezés, rendszerezés és kutatószolgálat ellátása mellett a nemzetközi természettudományos alap- és alkalmazott kutatások, a biológiai és geológiai sokféleség természetrajzi kutatásának kiemelkedő európai központja lesz – a 21. század nyújtotta legmodernebb technológiai innovációkat a kutatás-fejlesztés és az ismeretátadás szolgálatába állítva. A debreceni Science Park területén megvalósuló beruházás a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciójának évtizedek óta fennálló gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást.
A nemzetközi építészeti tervpályázat olyan épület létrehozását irányozta elő, amely biztosítja a gyűjtemények kontrollált tárolását, a kutatás zavartalan működését, valamint a tudásanyag létrehozását és megőrzését. A Gyűjteményi Központ tervpályázatának nyertese a Sordo Madaleno Ltd. // Építész Stúdió Kft. // Buro Happold Ltd. konzorciuma lett, amelynek terve egyetlen, tömör, határozott téglalap alakú tömegként jelenik meg, racionális belső térszervezéssel és rétegezett, masszív homlokzattal, amely reflektál a régió geológiai adottságaira. „A Gyűjteményi Központ Debrecen számára jóval több, mint egy háttérintézmény. Ez az a tudásbázis, amely a várost a magyar természettudomány egyik legfontosabb központjává emeli. A Debreceni Egyetem közelsége révén a kutatás, az oktatás és a múzeumi gyakorlat példátlan módon kapcsolódik össze folyamatos, mindennapi együttműködésben. Itt nemcsak őrizzük a nemzeti természeti örökséget, hanem aktívan segítjük is a jövő kutatóit, pedagógusait és szakembereit. Ez a központ hosszú távon Debrecen szellemi erejét növeli, és nemzetközi szinten is láthatóvá teszi a várost a tudomány térképén.”– fogalmazott Barcsa Lajos Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, a bíráló bizottság tagja.
A díjnyertes pályamű egyszerre vállalja a hatalmas értékkel bíró gyűjtemények iránti felelősséget és a dolgozók mindennapi komfortjának biztosítását, és meghatározza azt a környezetet, ahol a műtárgyak a lehető legmagasabb szintű szakmai figyelmet kaphatják. A zsűri kiemelte: a terv jól szolgálja a háttérintézmény funkcióját: a 43.000 m²- es gyűjteményi és kutatási központban a raktárak, laborok és digitalizáló műhelyek optimális térszervezése biztosítja a gyűjtemények hosszú távú megőrzését, a kutatások zavartalan működését és a nemzetközi tudományos együttműködések hatékony lebonyolítását. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra, a biztonságra és a gyűjteményekhez kapcsolódó innovatív logisztikai megoldásokra, így a központ minden szempontból a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos hátterét szolgálja. A Gyűjteményi Központ olyan méltó környezetbe érkezik Debrecenbe, amely nemcsak fizikai adottságaival segíti a megfelelő működést, hanem illeszkedik annak céljaihoz, és a tudományos élet szakemberei fizikai közelségben, egymást segítve, inspirálva végezhetik kutató- és ismeretátadó tevékenységüket. A Science Park jelenleg az ország egyetlen olyan egyetemi ipari parkja, ahol a kutató-fejlesztő, szaktanácsadási, illetve szolgáltató tevékenység mellett az oktatás gyakorlati oldala is bemutatható, továbbá nemzetközi szinten is jelentős innovációs technológiai platform kialakítására ad lehetőséget.
Egy városban, a funkcióknak megfelelő helyszíneken
„A kiállító épület és a gyűjteményi központ elhelyezkedése a városon belül kettéválik: a látogatók számára a múzeum épülete a városközpontban, a Nagyerdőben, a régi Loki pálya területén helyezkedik el, így nemcsak könnyen megközelíthető, hanem páratlan természeti környezet veszi körül, míg a gyűjteményi központnak az egyetem ipari parkja ad majd otthont. A kiállító épület és a gyűjteményi központ szétválasztása nem újdonság, sokkal inkább nemzetközi trend, gondoljunk csak például az angol természettudományi múzeumra, amelynek kiállító épülete London belvárosában helyezkedik el, és jelenleg a múzeum történetének legnagyobb költözését készíti elő, az új raktározási és digitalizációs központja Wokingham-be, a Thames Valley Science Park-ba költözik. De hozhatunk hazai példát is, hiszen a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum restaurálási és raktározási központja sem a Városligetben található, hanem a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központban.” – hangsúlyozta Kun Ferenc, a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni épületegyüttesének megvalósításáért felelős Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője.
A külön épületekben történő működés Debrecenben is a legjobb megoldás, mivel ezáltal az épületek megjelenése jobban igazítható nemcsak a városképvédelmi elvárásokhoz, hanem a funkciókhoz is. A gyűjteményi munkálatok különálló helyszínen történő elvégzése azt is jelenti, hogy a gyűjtemény áthelyezése nem függ a kiállítóépület megnyitójától, így az előkészítő tevékenységek hatékonyabban tervezhetők. Mindkét épület a város területén belül, egymástól néhány kilométer távolságra kerül kialakításra, így a kutatók közlekedése a két helyszín között hatékonyan megvalósítható.
Hipermodern múzeumi komplexum – A Magyar Természettudományi Múzeum Debreceni Kiállítóépülete
Néhány hónappal ezelőtt zárult le az a nemzetközi építészeti tervpályázat, amelynek nyertese – a nemzetköz zsűri döntése alapján – a világhírű dán Bjarke Ingels Group (BIG) és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió által megálmodott, ikonikus épület lett, amely egyszerre múzeum, tudományos központ, ökológiai szimbólum és közösségi tér, új dimenzióban bemutatva a természet és az ember kapcsolatát. Az új múzeumi épület tervezésében és kivitelezésében a 21. század legmodernebb technológiáit ötvözi, ikonikus tájelemként új fejezetet nyitva a hazai múzeumépítészet történetében. A területi adottságokat kihasználva olyan meghatározó és messziről felismerhető létesítmény valósul meg, amely Debrecen és a régió szimbólumává válhat. A Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. Az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer m²-es komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, míg a zöldtető őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.
Debrecen bekapcsolódik a nemzetközi kulturális és tudományos vérkeringésbe
Az új intézmény célja, hogy az országhatáron átnyúlva a Partium, Kárpátalja és a kelet-szlovákiai régiók lakosságát is megszólítsa. Mindez különösen nagy jelentőséggel bír Debrecen számára, hiszen a város tudományos és kulturális súlyát a Debreceni Egyetem világszínvonalú háttere alapozza meg. Az egyetem jelenléte nemcsak garancia a szakember-utánpótlás folyamatos biztosítására, hanem olyan szakmai közösséget és tudományos támogatást is jelent, amely egyedülálló Magyarországon. Ez az összefonódás nemcsak a hallgatók és kutatók számára kínál páratlan lehetőségeket, hanem azt is biztosítja, hogy a múzeum hosszú távon is a legmagasabb szakmai színvonalon működhessen. Ennek köszönhetően Debrecen olyan regionális központtá válik, amely egyszerre tudományos, kulturális és közösségi térként szolgál, és már most is aktívan pozícionálja magát a nemzetközi kulturális élet meghatározó szereplőjeként. Az első helyezett konzorcium irodáiról: A Sordo Madaleno Ltd. Mexikóban és Londonban irodával rendelkező építész iroda, amely Mexikótól Spanyolországon keresztül Egyiptomig számos lenyűgöző épületet tervezett. Filozófiája, hogy az épület abból születik, ami megelőzi: a terep, a hagyomány és az emlékezet, amit a gesztusok, rituálék és a generációk közötti kapcsolat alakít.
Az Építész Stúdió Kft. olyan sokak által ismert terveket jegyez, mint a CIB Bank irodaháza, a Népliget Center Irodaház, a pécsi Kodály Központ, vagy a Széll Kálmén tér 2016-os rekonstrukciója. A Buro Happold több kontinensre kiterjedő építész iroda hálózat, amelynek specialitása a landmark épületek homlokzatának a tervezése, legyen szó New York legkeskenyebb felhőkarcolójáról, vagy London egyik nagyszabású lakóépület beruházásáról. A három irodát a fenntarthatóság iránti elkötelezettség mellett az köti össze, hogy a hagyományok alkalmazására tesznek kísérletet a 21. századi környezetben és elvárások mellett.
