Mennyire lehet önellátó energiagazdálkodási szempontból egy magyar település?
Az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org) meghívott vendégei Nagypáli, Európa második legjobb „zöld” falujának polgármestere és projektmenedzsere tartott részletes beszámolót elért sikereikről, céljaikról. A témáról részletesebben az alábbi cikkben olvashat. Hazánkban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egyes kisebb települések milyen eredményeket érnek el, akár nemzetközi szinten is. 2011. október 13-án, az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org) aktuális rendezvényén, egy sikeres magyar községgel ismerkedhettek meg a résztvevők. Nagypáli Zalaegerszegtől északra, mintegy 8 km távolságban helyezkedik el, azonban kis mérete ellenére sok helyen ismerik a világban. Az előadás során arra a kérdésre válaszoltak meghívott előadóink, Köcse Tibor Nagypáli polgármestere és Lochuk Nikoletta projektmenedzser, hogy „Hogyan csinálják?” A község 10 évvel ezelőtt kezdett a fejlesztésekbe. Első lépésként célokat tűztek ki maguk elé, amelyek megvalósítására ma is törekszenek. Alapvetően három célcsoportot különböztettek meg a megvalósítás időigénye szerint. A rövidtávú célok közé tartozott az önkormányzati épületek biomassza fűtőrendszerrel való ellátása, a faapríték gyártás, a lakóliget közvilágításának korszerűsítése. Később hasonló célként jelent meg az Innovációs Ökocentrum esetében a klimatizálás megvalósítása földhővel, elektromos áram biztosítása szélgenerátorral, illetve a fűtés biztosítása pellet tüzeléssel. Az idén átadott Logisztikai Központ esetében a villamos energia ellátás napelemmel, mellékhelyiségek vízbiztosítása szürkevíz hasznosítóval, illetve melegvíz előállítása napkollektorokkal.
Ezeket a célokat a mai napra már meg is valósították. Középtávú célként fogalmazták meg azt, hogy a település teljes önkormányzati energiaszükségletének biztosítása fotovoltaikus napelemekkel valósuljon meg. Az erre szánt napelemek beépített teljesítménye 37,5 kW. Jelenleg folyamatban van az ehhez szükséges pályázat elkészítése. Továbbá, megvalósítás alatt van egy 4 kW-os napraforgó napelem telep kialakítása minta projektként. Hosszútávon célként az INTERREG III. A program keretén belül egy biomassza erőmű tanulmányát készítik el. Jelenlegi eredmények. Az önkormányzati épületek fűtési korszerűsítését már megvalósították. Egy központi kazánnal látják el az épületeket fűtési- és használati melegvízzel. A közösségi ház tetőszerkezetén 140 m2 felületű napkollektort helyeztek el, amelyekkel kiegészítik a kazánházba telepített 2 db faelgázosító ATMOS kazánt, amelyek beépített teljesítménye 50 kW. A kazánok üzemeléséhez az erdőből nyert faaprítékot használják. A beruházást követően 70%-kal csökkent a földgáz-igény. A 4 éve épült Innovációs Ökocentrum is ezekhez az épületekhez kapcsolódik. Ezzel kapcsolatosan helyeztek üzembe egy 1,5 kW teljesítményű szélgenerátort és egy 900 kW teljesítményű napelem telepet.
A falu melletti élelmiszer-termesztésre nehezen hasznosítható területen japán energiafűzt termesztenek. Ennek az energianövénynek számos előnye van rendkívül nagy fűtőértéke mellett: az égés során keletkező hamu mindössze 15%-a az eltüzelt mennyiségnek. Égése kétfázisú: az első fázisban a fa izzása 400-500 °C-on történik, az izzás során metán szabadul fel, mellyel már 1400-1500 °C-os égés is megvalósítható. A növény másik jó tulajdonsága, hogy a földet nem szipolyozza ki, így folyamatos termesztésre van lehetőség.
A teljes cikk itt olvasható.