Európa második legjobb „zöld” faluja hazánkban van

Mennyire lehet önellátó energiagazdálkodási szempontból egy magyar település?

Az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org) meghívott vendégei Nagypáli, Európa második legjobb „zöld” falujának polgármestere és projektmenedzsere tartott részletes beszámolót elért sikereikről, céljaikról. A témáról részletesebben az alábbi cikkben olvashat. Hazánkban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egyes kisebb települések milyen eredményeket érnek el, akár nemzetközi szinten is. 2011. október 13-án, az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org) aktuális rendezvényén, egy sikeres magyar községgel ismerkedhettek meg a résztvevők. Nagypáli Zalaegerszegtől északra, mintegy 8 km távolságban helyezkedik el, azonban kis mérete ellenére sok helyen ismerik a világban. Az előadás során arra a kérdésre válaszoltak meghívott előadóink, Köcse Tibor Nagypáli polgármestere és Lochuk Nikoletta projektmenedzser, hogy „Hogyan csinálják?” A község 10 évvel ezelőtt kezdett a fejlesztésekbe. Első lépésként célokat tűztek ki maguk elé, amelyek megvalósítására ma is törekszenek. Alapvetően három célcsoportot különböztettek meg a megvalósítás időigénye szerint. A rövidtávú célok közé tartozott az önkormányzati épületek biomassza fűtőrendszerrel való ellátása, a faapríték gyártás, a lakóliget közvilágításának korszerűsítése. Később hasonló célként jelent meg az Innovációs Ökocentrum esetében a klimatizálás megvalósítása földhővel, elektromos áram biztosítása szélgenerátorral, illetve a fűtés biztosítása pellet tüzeléssel. Az idén átadott Logisztikai Központ esetében a villamos energia ellátás napelemmel, mellékhelyiségek vízbiztosítása szürkevíz hasznosítóval, illetve melegvíz előállítása napkollektorokkal.

 
Ezeket a célokat a mai napra már meg is valósították. Középtávú célként fogalmazták meg azt, hogy a település teljes önkormányzati energiaszükségletének biztosítása fotovoltaikus napelemekkel valósuljon meg. Az erre szánt napelemek beépített teljesítménye 37,5 kW. Jelenleg folyamatban van az ehhez szükséges pályázat elkészítése. Továbbá, megvalósítás alatt van egy 4 kW-os napraforgó napelem telep kialakítása minta projektként. Hosszútávon célként az INTERREG III. A program keretén belül egy biomassza erőmű tanulmányát készítik el. Jelenlegi eredmények. Az önkormányzati épületek fűtési korszerűsítését már megvalósították. Egy központi kazánnal látják el az épületeket fűtési- és használati melegvízzel. A közösségi ház tetőszerkezetén 140 m2 felületű napkollektort helyeztek el, amelyekkel kiegészítik a kazánházba telepített 2 db faelgázosító ATMOS kazánt, amelyek beépített teljesítménye 50 kW. A kazánok üzemeléséhez az erdőből nyert faaprítékot használják. A beruházást követően 70%-kal csökkent a földgáz-igény. A 4 éve épült Innovációs Ökocentrum is ezekhez az épületekhez kapcsolódik. Ezzel kapcsolatosan helyeztek üzembe egy 1,5 kW teljesítményű szélgenerátort és egy 900 kW teljesítményű napelem telepet.

 
A falu melletti élelmiszer-termesztésre nehezen hasznosítható területen japán energiafűzt termesztenek. Ennek az energianövénynek számos előnye van rendkívül nagy fűtőértéke mellett: az égés során keletkező hamu mindössze 15%-a az eltüzelt mennyiségnek. Égése kétfázisú: az első fázisban a fa izzása 400-500 °C-on történik, az izzás során metán szabadul fel, mellyel már 1400-1500 °C-os égés is megvalósítható. A növény másik jó tulajdonsága, hogy a földet nem szipolyozza ki, így folyamatos termesztésre van lehetőség.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan - jelentette be szerdán a KSH.