Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az Európai Bizottság zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj-és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok.
A BP olajfúró tornyánál 2010. májusában bekövetkezett katasztrófa után az Európai Bizottság felülvizsgálta az uniós tagországok nemzeti szabályozásait és egy uniós szintű sztenderd bevezetését látta célszerűnek, írja a piacesprofit.hu. A törvény kiterjed a fúrási engedélyek megadásának kritériumaira és a kitermelés biztonsági előírásait megszegő bírságokra is. A vállalatok környezetszennyezés esetén a parttól számított 370 kilométeres körzetben bírnak majd büntetőjogi, illetve kártérítési felelősséggel.
Nem törvény, csak direktíva
A Greenpeace és más környezetvédő csoportok, továbbá Anglia, az unió legnagyobb tengeri olajkitermelője üdvözölte a szabályozást, mely a sarki jégkör vizeire is kiterjed. A zöld párt képviselői azonban nem tetszésüknek adtak hangot, mondván a direktíva nem szünteti meg az összes joghézagot. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Brüsszel nem léptetett életbe moratóriumot a tengeri olaj- és gázkitermelésre. (Amit hosszú távon Obama amerikai elnök sem tett meg a BP-katasztrófa után.) Mivel direktíváról van szó, a tagországok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, miként alkalmazzák jogrendjükben, míg ha törvény lenne, automatikusan jogerőre lépne mind a 27 európai államban.
Olajlelőhellyé válhat az Északi-sark
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslései szerint a fel nem tárt földgáz-készleteknek mintegy 30 százaléka, a kőolajnak 13 százaléka lapulhat az Északi-sarkon. A BP 2012 júliusában 1,5 milliárd elköltése után feladta a reményt, hogy Alaszkában is olajlelőhelyeket üzemeltessen. A norvég és orosz területek közötti Barrents-tengeren a Shtockman konzorcium döntött úgy, nem fúrat tovább. A norvég kormány eddig 72 fúrási engedélyt adott ki. Grönland vizein 13 helyen fúrtak eddig, eredménytelenül.
Hollywoodi színészek, rocksztárok, környezetvédők, sarkkutatók és üzleti vezetők fogtak össze, hogy együtt érjék el, hogy globális védelmet kapjon az Északi-sarkvidék.
A jégtakaró bezáródása miatt a téli hónapokra a Shell-nek is fel kellett függesztenie fúrásait a sarkköri vizekben. A kivonulás azonban csak ideiglenes, 2013-ban visszatér az olajmulti, mely 2005 óta összesen 4,5 milliárd dollárt ölt kutatásaiba, mindeddig sikertelenül. A fúrást ellenző Greenpeace-kampányhoz mintegy 2 millióan csatlakoztak. A kampányolók figyelmeztetnek, egy baleset esetén a szokásosnál is nehezebb lenne a szivárgás megállítása és a szennyeződés eltakarítása.
A Statoil, az Exxon Mobil, a Gazprom, a Rosznyeft, az Eni, a Shell és a Total mind kidolgoztak stratégiákat az Északi-sark meghódítására. De még ha sikerül is olajkutakat létesíteni, a sarkköri kőolaj kitermelése és szállítása magas költségekkel jár, így csak magas olajárak mellett lehet gazdaságos.