Európában védik a fecskét, Afrikában megeszik

A fecskék sorsát nemcsak az élőhelyeik átalakulása és a klímaváltozás nehezíti, de az afrikai rossz körülmények is, ahol az éhező helybeliek ezrével pusztítják a madarakat, hogy húshoz jussanak.

Ha a jelenlegi állománycsökkenés hasonló ütemben folytatódik, akkor tíz év múlva igazi ritkaság lesz Magyarországon a fecske. A szeptember végéig kitartó nyárias idő igazán kedvező feltételeket biztosított a madaraknak, hogy felkészüljenek az őszi vonulásra. A nyár vége számukra elsősorban a raktározásról szól: a hosszú távú (a Szaharánál délebbre) vonulók – például a fecskék – ideális esetben akár meg is duplázhatják testtömegüket a hosszú út előtt, jelentősen csökkentve ezzel a veszteségeket vonulás közben. A tavalyi évhez képest az idei vonulás nagyon pozitívan alakult – mondta az [origo]-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Az útnak induló fecskék a nádasokba húznak be éjszakázni, s idén több helyszínen is megfigyeltek 200-400 ezres csapatokat esténként. A madarászok hálózással igyekeznek minél több madarat befogni, majd lemérni és meggyűrűzni, és az idei tapasztalatok alapján húsz befogott madárból 15-17 fiatal (idei) fecske volt, ami nagyon jó aránynak számít.

 
Orbán elmondta, hogy az elhúzódó nyár miatt a megszokott kettő helyett egyre több füsti- és molnárfecske próbálkozott egy harmadik fészekalj felnevelésével is. Így szeptember közepén, a hónap második felében még fiókákat neveltek, ezzel is magyarázható az idén 1,5-2 héttel kitolódó fecskevonulás. A szeptemberi fiókáknak bőven volt idejük megerősödni, felnövekedni, így ha semmi komolyabb probléma nem történik a téli hónapok alatt, akkor jövőre még jobb fecskeszaporulatra lehet számítani – mondta Orbán Zoltán. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt szeptemberi rossz időnek drasztikus hatása volt a fecskeállományra: 2008-ban becslések szerint madarak tízezrei pusztultak el Európa-szerte. A fecskék ugyanis csak repülő rovarra vadásznak, ám 15 Celsius-fok alatt, szélben, csapadék esetén nincsen táplálék. “Elég néhány rosszkor jött nap, és egész állományrészek semmisülhetnek meg” – mondta Orbán Zoltán.

 
A hosszú távú vonuló madaraknál általában nagyon jelentős az afrikai állományvesztés. Ennek több oka is van, például a klímaváltozás miatt bekövetkező szokatlan időjárási jelenségek (legyen az akár eső, akár szárazság) nagyon megtizedelhetik a madarakat. A környezetszennyezés, a mérgezések szintén sok madár pusztulását okozzák. Az elefántfűben rejtőző fecskékre továbbá előszeretettel vadásznak a helybeliek, hogy húshoz jussanak – a húszmilliós állományból becslések szerint több százezret megesznek, mondta Orbán Zoltán.

 
A telejs cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.