Európa és Magyarország építészetpolitikája, a Duna-stratégia, város és víz kapcsolata, valamint az innováció és a fenntarthatóság a témája az Európai Építészetpolitikai Fórumnak (EFAP), amely csütörtökön és pénteken konferenciát tart Budapesten, az Újvárosháza dísztermében.
Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke a szervezőbizottság nevében elmondta: húsz ország kilencven külföldi szakembere és 150 hazai szakember vesz részt a konferencián, amely a soros uniós elnökség legnagyobb – nem hivatalos – építészeti kísérő rendezvénye. Rob Docter, az EFAP elnöke az MTI-nem elmondta: számos társadalmi válság, túlzott energiafelhasználás sújtja a világot – erre az építészet nem csodaszer, de segít élhetőbb környezetet létrehozni. Az építészetet világszerte privatizálták, miközben a kormányok egyedül küzdenek a társadalmi gondokkal. A fórum fő törekvése, hogy koalíciót teremtsen a piac és a kormányzatok között, ne csak ad hoc válaszok szülessenek a környezeti kihívásokra. Jan Olbrycht, az Európai Parlament Urban Intergroup szervezetének elnöke szerint ennek az együttműködésnek a kultúráját az építészeknek és az urbanistáknak kell kialakítaniuk.
Deutsch Tamás, az Európa Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagja szerint a Duna Stratégia az Európai Unió valamennyi meghatározó intézményének közös sikere, beleértve a soros magyar elnökséget is. Legfontosabbnak a meglévő uniós források hatékony koordinációját tartja a kreatív és innovatív ötletek megvalósítására. Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára elmondta: a már lezajlott főigazgatói konferencián a Lipcsei Charta és az azt kiegészítő Toledói Nyilatkozat végrehajtásáról esett szó, s kézikönyv is készül az európai városok számára a migráció kérdéseiről. Fontos célkitűzésnek ítélte a közterületek célszerű kialakítását, ezért kerül az építészeti kultúra fogalma az építészetpolitikai fórum középpontjába. Kérdésre elmondta: csekély az esélye, hogy a magyar építészetpolitikai dokumentum még az idén elkészüljön. Az új alkotmány és a meghozandó sarkalatos törvények miatt ugyanis alapvetően átalakul a szakmai környezet, a kamarai és önkormányzati rendszer. A parlamenti ütemezés miatt így az építéssel kapcsolatos törvénykezés 2012-re tolódhat.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára szerint az építészet lényegét tekintve kulturális tevékenység, második természetet jelentő, országképet befolyásoló tényező, elválaszthatatlan az életminőség fogalmától. Reméli, a konferencia jó szellemi ösztökélést és fogódzókat jelent a döntéshozók számára is. Ughy Attila, a Főpolgármesteri Hivatal városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnoka úgy fogalmazott: az építész nyolcvan százalékban művész, tizenöt százalékban mérnök, öt százalékban pedig politikus. Szerinte a jelenleg csekélyebb ingatlanfejlesztői nyomás alkalmat ad arra is, hogy hosszabb távra gondolják át a városfejlesztési teendőket, s ezeket a Duna Stratégiához illesszék. Az EFAP 2000-ben alakult Párizsban, és félévente az Európai Unió soros elnökségének helyet adó országban ülésezik. A rendezvény három témát ölel fel: Bemutatják a már elfogadott helyi építészetpolitikákat is, elősegítve ezzel a nemzeti építészetpolitikák létrejöttét és működését.