Európai Számvevőszék: bizonytalan a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése

Bizonytalan az Európai Unió törekvése, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mivel egyelőre elégtelenek az erre irányuló intézkedések – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.

Az Európai Számvevőszék különjelentése szerint az EU 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése részben olyan külső tényezőknek tudható be, mint a koronavírus okozta világjárvány hatásai, amelyek elősegítették a kibocsátások csökkentését. A számvevők szerint a 2009-es pénzügyi válságból és a koronavírus-járványból eredő alacsonyabb energiafogyasztás nélkül az EU tagállamai nagy valószínűséggel nem érték volna el a célkitűzéseket. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az EU zöld teljesítményéről készített értékelése nem fejti ki világosan, hogy milyen hatást gyakorolhattak a külső tényezők. Megállapították, hogy nem átlátható, hogy az uniós tagállamok miként érték el a kötelező nemzeti céljaikat. Egyes országok hozzájárulása nem érte el a tervezett mértéket, és ezek a cél érdekében más olyan eszközökhöz is folyamodtak, mint kibocsátási jogosultságok vagy megújulóenergia-részarányok vásárlása más olyan tagállamoktól, amelyek túlteljesítették célkitűzéseiket.

A számvevők kevés információt találtak a sikeres intézkedésekről és arról, hogy a célok elérése milyen tényleges költségekkel járt az uniós költségvetés, a nemzeti költségvetések és a magánszektor számára. Emiatt nehezen megállapítható, hogy az unió költséghatékonyan valósítja-e meg átfogó céljait, továbbá gondot okoz a tanulságok levonása is a 2030-ra kitűzött célok tekintetében – írták. Az uniós számvevők megállapították azt is, hogy az EU egésze a többi iparosodott országhoz képest jól teljesít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, nem számol azonban egyes kibocsátásokkal. Az unió összes kibocsátásának értéke ugyanis körülbelül egytizeddel magasabb lenne, ha a kereskedelem, a nemzetközi légi közlekedés és a hajózás által okozott kibocsátásokat is figyelembe vennék. Véleményük szerint tehát az EU egésze által okozott valamennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátást számításba kell venni, beleértve a kereskedelemből, valamint a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátásokat is.

Közölték: “aggasztóan hiányoznak” az arra utaló jelek, hogy az EU elegendő finanszírozást bocsátana rendelkezésre a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez. Megjegyezték: az uniós országok nem elég elkötelezettek a 2030-ra kitűzött energiahatékonysági cél elérése iránt, miután e téren már a 2020-as célt is a nehezen megvalósíthatónak találták. A 2030-as célok elérésére irányuló javaslatok, köztük az Irány az 55 százalék! és a REPowerEU elnevezésű javaslatok még komolyabb finanszírozási igényeket vonnak maguk után – figyelmeztettek.

Ajánlott tartalom

2040-re épülhet fel az első lengyelországi atomerőmű

Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt - jelentette ki Marzena Czarnecka lengyel iparügyi miniszter kedden a sziléziai Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszuson.