Hogy a közlekedés komolyan terheli a környezetet, az mára egyértelmű, de az kevésbé ismert tény, hogy mi történik a rengeteg gumihulladékkal. Pedig csak Magyarországon évente ötvenezer tonna személyautó-, teherautó- és motorgumi kerül a szemétbe.
A gumi hasznos anyag, amit anyagában, vagy energetikai úton fel kell dolgozni. Az anyagában történő hasznosítás leggyakoribb módja, amikor a gumit őrlik, szétválogatják az egyéb komponensektől, és ezt az őrleményt adalékokkal felhasználva, különféle gumielemeket gyártanak belőle – magyarázta Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője az M1 – Kék bolygó című műsorában.
A hulladék olyan sok, hogy jelenleg csak a töredékét képes hasznosítani az ipar. Olajos Péter, a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány elnökségi tagja szerint az anyagában hasznosítás, még a fejlett nyugat-európai technológiák mellett is maximum húsz százalékban érhető el, a további nyolcvan százalék hulladékáramát másképpen kell felhasználni, mert nincs piaca ezeknek az újra feldolgozott termékeknek.
Erre a problémára az úgynevezett hőbontásos technológiai eljárással kínált megoldást egy magyar cég. Az ötlet Dunaszerdahelyről származik. Farkas László, a cég ügyvezetője kifejtette, a hőlebontás folyamata az üzem fő feldolgozó részlegében történik. A csarnok nyolc modulból áll, jelenleg öt működik benne.
A gumihulladék – a hasonló technológiákhoz képest – nagyobb darabokban jut ide. Ebben az oxigén nélküli közegben a hevítés során alkotóelemeikre esnek szét a gumiabroncsok. A szakember szavai szerint kétszázötven fokos hőmérséklettel kezdődik a folyamat, ami a végére eléri a hatszázötven fokot. Vagyis ellenáramú a hő és az anyag mozgása, ezalatt az idő alatt a gumiabroncs-darálékból elpárolognak a gázok és a folyadékok – magyarázta.
A folyamat során keletkező gázok – tisztítás és kéntelenítés után – az üzem energiaellátását biztosítják. Emellett még olaj, szén és acél keletkezik, amelyek másodnyersanyagként értékesíthetők. A környezetvédelmi és a fenntarthatósági szempontból ismert nemzetközi tanúsító szervezet, az ISCC már jóváhagyta a technológia tanúsítványát.
A dunaszerdahelyi üzem mintájára Százhalombattán is épült volna gumihulladék-feldolgozó, ám a helyiek tiltakozása miatt erre nem kerül sor. A projekt előkészítési munkálatai viszont nem álltak le, mert több önkormányzat jelezte, hogy szívesen fogadná az üzemet – hangzott el a műsorban.
A tervek szerint a magyarországi beruházás mintaüzemként is szolgálhatna a jövőben, de hogy pontosan hol épül majd fel, arról még nem döntött a beruházó. Előbb megvárja a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos megerősítését, hogy a technológia megfelel a környezetvédelmi előírásoknak.